Varga Mihály emlékeztetett: 2019-ben, a járvány kitörése előtt a költségvetés 1 százalékos hiánnyal számolt, a válság azonban felülírta a számokat. A magas energiaárak, az emelkedő infláció és az adósságszolgálat kamatterheinek növekedése jelentősen növelik a kiadásokat – jegyezte meg, utalva arra, hogy a kormány elkötelezettségén mindez nem változtat. A jövő évi költségvetés tervezete biztosítja, hogy a következő években az államháztartás visszaálljon a járvány előtti fegyelmezett pályára, éppen ezért a hiány és az államadósság is csökken 2023-ban, 3,5 százalékra, illetve 73,8 százalékra.
A rezsivédelmi és a honvédelmi alappal kapcsolatban két évre – 2022-re és 2023-ra – terveznek.
A jövő évi költségvetést úgy tervezték meg, hogy a rezsivédelmi alapba 670 milliárd forint, a honvédelmi alapba pedig 842 milliárd forint folyna be. Ez utóbbival Magyarország eléri azt, hogy a korábban tervezett célját – NATO-vállalásként 2024-ig a bruttó hazai termék (GDP) legalább 2 százalékát költi védelemre – már 2023-ban el fogja érni, hiszen a honvédelmi kiadások jóval 1300 milliárd forint fölé fognak emelkedni. Varga Mihály elmondta, hogy a rezsivédelmi alappal az a céljuk, hogy megvédjék a korábban elért eredményeket, könnyítsenek a családok terhein. A rezsivédelem fontosságát mutatja az, hogy Európa számos országában most keresik a megoldást a családi költségvetések megtámogatására az energiacégek extraprofitján keresztül; erről Nagy Britanniában, Németországban és Franciaországban is folynak viták – jelezte.
A pénzügyminiszter a magyar rendszer előnyének nevezte, hogy Magyarország már 2013 óta olyan rezsivédelmi rendszerben tud gondolkodni, amely biztosítja ezt a védelmet, most azonban nagyon erős kihívás jelentkezett a magas energiárak és az infláció miatt a rendszer fenntarthatóságának tekintetében.
A magyar kormány úgy döntött, hogy meg kívánja ezt a rendszert őrizni: a rezsivédelmi alap kifizetéseinek azt a célt kell szolgálniuk, hogy az energiaellátás – akár gázról, akár áramról van szó – az eddig megszokott keretekben történjen. Szerinte fontos lenne, hogy a vállalkozások által megindított fejlesztések folytatódjanak, a tervezett külföldi beruházások megvalósuljanak. Azon vannak, hogy a munkahelyteremtéshez és a beruházásokhoz támogatást nyújtsanak,
“ez tudja a következő 2-3 év lendületét megadni”
– mondta, majd azt hangsúlyozta, hogy ha a bevételeink elmaradnak, ha a növekedés leáll, “jóval nehezebb esztendő vár ránk 2023-ban”.
Kitért arra is, a katáról tartanak még az egyeztetések, az a céljuk, hogy a kedvezményes adózás előnyeit megőrizzék a kis egzisztenciájúak számára, de “a katára rakódó visszaéléseket felszámolják”. Elmondta, hogy a helyreállítási alapról még tárgyalnak az Európai Bizottsággal, de bízik a megállapodás létrejöttében. A másik uniós kérdésben, a hétéves költségvetésről a tárgyalások július végére zárulhatnak le, így a 2023-as költségvetésben azok forrásaival már számolhatnak. Végül arról beszélt, hogy a monetáris és a fiskális politika is azon van, hogy amennyire lehet, az inflációt megfékezze;
