Schiffer AndrásAz LMP pénteken újra benyújtja az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatát . Ezt mondta parlamenti sajtótájékoztatóján Schiffer András. A politikus a lépést azzal indokolta, hogy a kormány, korábbi ígéretei ellenére nem nyújtotta be május 15.-ig a Nemzeti Emlékezet Bizottság felállításáról szóló javaslatát.

Schiffer András úgy fogalmazott, habár a bizottság felállítását önmagában még kevésnek tartották volna, de “az a pofátlanság” meg sem fordult a fejében, hogy a kabinet még az önmaga által állított határidőt sem fogja betartani. Hozzátette, egyetlen kormánypárti politikus sem indokolta meg, hogy miért szegték meg az ígéretüket. Véleménye szerint ez azt bizonyítja hogy a Fidesznek továbbra is egy célja van: “szőnyeg alá söpörni azt a kérdést, ami 22 éve mérgezi a magyar politikai közéletet”.  

Emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban megpróbáltak felállítani egy bizottságot is az ügyben, de “a kartellpártok összezártak, a Fidesz és az MSZP megakadályozta” törekvésüket. A politikus kijelentette, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a Fidesz nem akar lépni az ügyben, ezért újra beterjeszti az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló javaslatot. Hangsúlyozta, hogy ez csupán egyetlen ponton különbözik a december 1.-jén benyújtott indítványától: a törvény 1-5 évig terjedő börtönnel büntetné azokat, akik jogosulatlanul birtokolnak vagy használnak fel állambiztonsági iratokat. Leszögezte, hogy elképzelésük kimerítő megoldásokat tartalmaz arra, hogy hogyan lehet kezelni a jelenleg is érvényes nemzetbiztonsági és katonai biztonsági érdekeket. 

Schiffer András a korábbi ellenvetésekre visszautalva ócska kifogásnak nevezte azt, hogy törvényjavaslatuk csak a “bezsarolt” III./III.-as ügynökökre vonatkozna. Hangsúlyozta, hogy a jogszabály külön nevesíti hálózati személyként azokat, akiknek, például az MSZMP kötelékében, rálátásuk volt az állambiztonsági szolgálatok munkájára. Hangsúlyozta, egyértelműen  szeretnének látni akar abban a kérdésben, hogy az állambiztonsági hálózatokat kik mozgatták. Szavai szerint ugyanis ezeknek az embereknek keletkezett olyan helyzeti előnyük, amelyet 1989-90-ben politikai, kulturális vagy gazdasági tőkévé lehetett átalakítani, ezért a javaslat elsősorban őket célozza meg. Hozzátette, elképzelésük az információs önrendelkezési jog előírásainak is eleget tesz, mert nemcsak a megfigyelteknek és a harmadik személyeknek biztosít teljes anonimitást, de egy szűk körben még az ügynökök szenzitív, például egészségi állapotukra vagy szexuális szokásaikra vonatkozó adatait is védi. Az LMP arra szeretne választ kapni, hogy a rendszerváltozás folyamatát és az azt követő éveket és évtizedeket hogyan szőtték át a túlélő állambiztonsági hálózatok – mondta végül. A parlament február 20.-án a kormánypárti többség szavazataival elutasította az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló LMP-s törvényjavaslat tárgysorozatba vételét. Az indítvány tárgyalását az ellenzéki pártok támogatták, a kormánypárti képviselők többsége azonban ellenezte. Tizenkilenc fideszes és öt kereszténydemokrata politikus (köztük Balog Zoltán, Bencsik János, Gulyás Gergely és Hoffmann Rózsa) ugyanakkor igennel szavazott, 28 kormánypárti politikus (mások mellett Halász János államtitkár és Wittner Mária) pedig tartózkodott.