“Az ellenzéki pártszövetség azt akarja elérni, hogy azon nemzetközi szervezetek esetében, amelyeknél a tagságot megelőzte egy érvényes és eredményes népszavazás, a kilépésről is csak érvényes és eredményes népszavazás birtokában lehessen dönteni”

– mondta.

Felidézte, hogy a NATO-hoz csatlakozásról 1997-ben, az EU-ba belépésről 2003-ban referendumot tartottak.

Szent-Iványi István kiemelte: a jelenlegi alaptörvény kimondja, hogy nemzetközi szerződésekről nem lehet népszavazáson dönteni. Azonban az is benne van a jogszabályban, hogy a közhatalom forrása a nép. Ebből következően a Magyarország sorsát alapvetően meghatározó kérdésekben a népnek kell döntenie. Az ellenzéki pártszövetség úgy gondolja, hogy a választópolgároknak kell határozniuk a kilépésről a NATO-ból és az EU-ból – közölte a szakpolitikai kabinetvezető.

Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese azt hangoztatta, nincs kétségük arról, hogy javaslatukat le fogják söpörni az asztalról. Pedig a Fidesz kapott egy esélyt, hogy elmondhassa az utókornak, mindent megtett az integráció vívmányainak megőrzéséért.

Az Egységben Magyarországért pártjai úgy gondolják, hogy Magyarország helye a fejlett Nyugaton, az EU-n belül van – emelte ki.

“Április 3-án erről fogunk szavazni”

– fogalmazott Gurmai Zita.

Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese, alelnöke úgy fogalmazott, hogy “az elmúlt tizenkét év orbáni pávatánca Magyarországot sajnos eltávolította Európától és az Európai Uniótól, az azonban még az elmúlt tizenkét év Európa-ellenes kormányzati politikája mellett sem vetődött föl, hogy a NATO-tagságunkat is megkérdőjelezik. De mára eljutottunk idáig.”

“Ahogy az uniós tagság a gazdaságunk és kulturális hovatartozásunk alappillére, a NATO-tagság a biztonságunk és nemzeti függetlenségünk garanciája; egyik sem játék”

– mondta Vadai Ágnes.