Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Ablonczy Bálint újságíró beszélget a Tranzit - Fesztivál a határon elnevezésű rendezvényen, a kőszegi Jurisics-várban 2012. augusztus 25-én, fotó: Varga György/MTIA személyi jövedelemadót (szja) és a társasági nyereségadót is tovább szeretné csökkenteni a miniszterelnök; Orbán Viktor szombaton Kőszegen, a Tranzit - Fesztivál a határon elnevezésű közéleti rendezvényen beszélt szándékáról. A kormányfő arról is beszélt, hogy "pillanatokon belül visszavásároljuk az E.ON-t a németektől", a felsőoktatást érintve pedig azt mondta, hogy Európa legversenyképesebb rendszere lehet majd a magyar az ágazat átalakítása után.

A miniszterelnök a kőszegi Jurisics-vár udvarát megtöltő hallgatóság előtt, a mintegy másfél órás pódiumbeszélgetésen kijelentette: csak azt a gazdaságpolitikai irányt tartja lehetségesnek, amelyet kormánya választott. “Az irány felülvizsgálata szükségtelen, sokkal inkább a kitartás mellett vagyok” – mondta Orbán Viktor, aki közölte: kitart a mellett a gazdaságfilozófia mellett, hogy az szja-t, a társasági nyereségadót ameddig csak lehet, csökkenteni kell, továbbá a munkahelyvédelmi akciótervet és a közmunkatervet végig kell vinni.

A “gazdasági szabadságharc” hatékonyságát firtató felvetésre azt válaszolta, Magyarországnak a magas államadóssága miatt kellett egy “radikális, szabadságharc által motivált fordulatot” végrehajtania 2010-ben, a harcot pedig folytatni kell. Megismételte, hogy szerinte azok az európai országok, amelyek államadóssága meghaladja a GDP 90 százalékát, a “reménytelen zónában”, a hitelezők markában vannak, 70 és 90 százalék között van a “közvetlen veszélyzóna”, 50 és 70 között az elviselhető mérték, 50 százalék alatt pedig a biztonsági zóna. A kormány Magyarországot olyan országgá fogja tenni, amely az utóbbi zónában van – jelentette ki Orbán Viktor.     Beszámolt arról is, hogy eddig 700 milliárd forint értékű magyar állampapír került magyar magánszemélyek tulajdonába. Ezt azért idézte fel, mert fontosnak tartja, hogy a középosztály ne fogadja el az ország jövőjéről szóló narratívának azt a változatát, amelyben kizárólag a legnehezebb helyzetben lévőkről van szó, mert bár róluk kell a legtöbbet beszélni, de az ország nem csak belőlük áll.

A Brüsszellel folyó vitákról szólva Orbán Viktor közölte: azért vették előre a nagy konfliktusokat – például a nyugdíjrendszer átalakítását és a bankadót, amelyekhez egyébként semmi köze az EU-nak -, mert a Fidesz-KDNP-nek kétharmados többsége van a parlamentben, és “a kétharmad áll, mint a cövek, és még ha esetleg valami gond is lenne, akkor is az ötven százalék (…) garantált”. Ezért tudták – mondta -, hogy meg fogják nyerni a vitákat az EU-val szemben, ahogyan azt is, hogy lesz emellett néhány olyan ügy, amelyet el fognak veszíteni, ezek “be vannak stokizva”.     A kétharmados többségét a kormány emellett olyan – a nemzetgazdasági szempontból fontos cégek visszaszerzésével összefüggő – konfliktusokra is használta, mint hogy “visszavettük a Mol-részvényt az oroszoktól, visszavettük a vízművek egy részét (…) a franciáktól, vissza fogjuk vásárolni pillanatokon belül az E.ON-t a németektől, visszavásároltuk a Rábát a malájoktól, a Fradit meg az angoloktól” – sorolta fel a kormányfő, hangsúlyozva ugyanakkor: nem szabad azt gondolni, hogy csak konfliktusai vannak az országnak, ugyanis szövetségesekkel is rendelkezik.

Orbán Viktor hosszan szólt a felsőoktatásról is, amellyel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Európa legversenyképesebb rendszere lehet majd a magyar az ágazat átalakítása után, azt ugyanis “nem engedhetjük meg magunknak”, hogy a világ egyetemi rangsorainak első 200 helyén nincs magyar felsőoktatási intézmény. Ma a felsőoktatás rendszerében, a lényegi struktúrát tekintve, még minden rossz – mondta, közölve, éppen a napokban kapott Mezey Barnától, a Magyar Rektori Konferencia elnökétől egy előterjesztést arra, hogyan kellene megoldani az ágazat felmerülő kérdéseit.

A felsőoktatásban – csakúgy, mint a népegészségügyben a beszedett pénzekből – egy önműködő pénzügyi rendszerre van szükség, az egyetemet, főiskolát végzett embereknek a saját befizetéseikből kell folyamatosan működésben tartaniuk a felsőoktatást – magyarázta a miniszterelnök, aki azt mondta, bár az állami ösztöndíjakat nem tudják teljesen kiiktatni, a számukat minimálisra kell csökkenteni, és egy rendkívül kedvezményes – akár harmincéves futamidejű, egy- vagy kétszázalékos kamatozású – diákhitel segítségével akarják elérni, hogy mindenki vállalni tudja saját tanulmányainak költségeit.

Az új rendszer hatálybalépését firtató kérdésre Orbán Viktor azt válaszolta, ő sürgeti, de Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár inkább két lépésben szeretné bevezetni. Úgy összegezte, hogy két-három év alatt lehet eljutni az előbbiekben felvázolt, szerinte erkölcsileg védhető szisztémához. 

Beszélt arról a kormánypárti tervről is, amely szerint a választópolgároknak a szavazás előtt előzetesen regisztrálniuk kellene, és kifejtette: a Magyarországon élő kisebbségeknek, a határon túli magyaroknak, akik kettős állampolgárok lettek és a külföldön élő magyar állampolgároknak mindenképpen fel kell iratkozniuk, ezért az lenne a legegyszerűbb, ha átállítanák az egész rendszert a feliratkozásra. Orbán Viktor ezt morálisan és alkotmányosan nemcsak vállalhatónak, hanem vállalandónak is tartja. Megjegyezte, hogy azoknak, akik valamilyen okból kimaradnak a regisztrációból, lenne lehetőségük utólagos feliratkozásra. “Meg kell változtatni a rendszert. (…) Vannak ellenvélemények, lesz balhé, meg fognak támadni. (…) Ki kell állni, és meg kell védeni az álláspontokat” – mondta. A keleti nyitás politikájáról szólva úgy fogalmazott a kormányfő: “nem úttörők vagyunk (…), hanem idióták”, hiszen Nyugat-Európa már rég kiépítette gazdasági kapcsolatait a Kelettel.