Mesterházy AttilaMagyarországon nemcsak gazdasági, hanem társadalmi, politikai és demokratikus válság van Mesterházy Attila szerint.

Az MSZP elnöke pénteken a Demokrácia és szabadság Közép- és Kelet-Európában című konferencián azt mondta, Magyarországon parlamenti diktatúra alakult ki, a kormányoldal semmiféle önkorlátozásra nem hajlandó, visszaél kétharmados többségével.

Nem politikai verseny van a jobb- és a baloldal között, hanem két világnézet, értékrend, vízió és kultúra háborúja zajlik – jelentette ki, azt állítva, hogy ezért Orbán Viktor miniszterelnök a felelős, mert csak az erőben, a konfliktusok élezésében hisz, “el akarja törölni”, tönkre akarja tenni politikai ellenfeleit.

Mesterházy Attila a Táncsics Mihály Alapítvány, a József Attila Alapítvány és az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványa budapesti rendezvényén azt mondta: az utóbbi időben két kihívás érte a magyar demokráciát, a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság, majd a 2010-es kormányváltás és Orbán Viktor kormányzása. Véleménye szerint a Fidesz azzal nyerte meg a választást, hogy azt mondta, létezik fájdalommentes válságkezelés, csak politikai felhatalmazásra van szükség. Ez csábító ajánlat volt, de már látszik, hogy nem működik – jelentette ki az MSZP elnöke, aki szerint Magyarországon mélyült a válság az elmúlt két évben, az emberek terhei pedig növekedtek.

Más európai példák is azt jelzik, hogy a populizmussal és demagógiával csak választást lehet nyerni, a válságkezelésre viszont alkalmatlanok – hangoztatta. A pártelnök kifejtette, Magyarországon nemcsak gazdasági, hanem politikai válság is van. Véleménye szerint bár szükség lenne nemzeti minimumokra, pártok közötti konszenzusra, a kiegyezés a Fidesz politikája miatt szinte elképzelhetetlen.

Mesterházy Attila szerint a Fidesz-kormány demokratikus válságot okozott azzal, hogy az ellenzék nélkül fogadott el új alkotmányt, elfoglalta a független intézményeket és folyamatosan változtatja a politikai verseny szabályait. Optimista megközelítésben ez azt jelenti, hogy félnek, mert politikájuk kudarcra van ítélve – mondta.

A baloldal feladatát abban jelölte meg, hogy elősegítse az emberek jólétet, csökkentse a társadalmi különbségeket. Hozzátette, válság idején kiváltképp erre, a jobboldali kormányok által véghez vitt megszorításokkal szemben a növekedés beindítását és a munkahelyteremtést célzó szociáldemokrata politikára van szükség.

Azt is mondta, hogy a kormányfő szembeállítja Európát és Magyarországot, az MSZP szerint viszont nem szabadságharcra, hanem együttműködésre van szükség, a hazafiság és az európaiság ugyanis nem áll ellentétben egymással.

Hannes Swoboda, az Európai Parlament szocialista frakcióvezetője kiemelte, bár a magyar jobboldali kormány arra hivatkozik, hogy demokratikusan választották meg, ez nem jelenti azt, hogy ha nagy többséget szereztek is a parlamentben, bármit megtehetnek, amire lehetőségük van. A parlament célja az egyes kérdések megvitatása, nem pedig az, hogy a képviselők “szavazógépekké” váljanak – mondta.

Emlékeztetett, a II. világháború után Nyugat-Európában a szegénység és a recesszió után gazdasági növekedés és társadalmi jólét következett. Úgy hitték, Kelet-Közép-Európában is hasonló történik majd a rendszerváltozások után, és modern demokráciák épülnek ki – idézte fel. De a gazdasági növekedés elmarad a várakozásoktól, nőnek a társadalmi egyenlőtlenségek, és az alapvető jogok, a demokratikus értékek és a kisebbségek védelme sem mindig teljes – fejtette ki.

A demokrácia és a szabadság azonban nemcsak ebben a térségben, hanem Európa más részein is veszélybe kerülhet – mondta, példaként említve a szélsőjobb erősödését Görögországban.

Szergej Sztanisev, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) elnöke, korábbi bolgár kormányfő hangsúlyozta, az EU nemcsak egy közös piac, hanem azon nemzetek egysége, amelyek hasonló értékeket vallanak, és ezek közül az egyik legfontosabb a demokrácia. Ha ezek az értékek az egyik tagállamban sérülnek, “az egész uniós projekt” veszélybe kerül – fogalmazott.

Arról is beszélt, hogy a demokráciával európai szinten is problémák vannak, hiszen sokan érzik úgy, hogy az EU távol áll tőlük, az euroszkepticizmus egyre jelentősebb. Ezért az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény, az Európai Parlament szerepe egyre fontosabb – tette hozzá.

Massimo D’Alema, az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványának elnöke azt mondta, az EU nemrégiben elnyert Nobel-békedíja arra emlékeztet, hogy a tagállamok a kihívásokkal együtt néztek szembe, 60 éven át a béke, a szolidaritás és az együttműködés jellemezte Európát. Ez a helyzet azonban nem visszafordíthatatlan, és továbbra is dolgozni kell azért, hogy megvédjék a törékeny demokráciákat – vélekedett. Kiemelte, a válság új feszültségeket hozott felszínre az országok között, így a tagállamok szolidaritását is próbára teszi, továbbá a populizmust is erősíti. Az Európai Unió nagyobb demokratikus legitimációja, a válság új megközelítése növelné a szolidaritást, és választ jelenthetne populizmusra is – közölte.

A konferenciát követő sajtótájékoztatón Mesterházy Attila arra a kérdésre, valóban úgy látja-e, hogy Magyarország a fasizmus felé sodródik, amint arra egy múlt hétvégi olasz lapinterjújának címe utal, úgy válaszolt: világos határvonalra van szükség a mérsékelt jobbközép és a szélsőjobboldal között, amit azonban a miniszterelnök nap mint nap átlép. Orbán Viktor “nem hajlandó határozott, erős mondatokat mondani arról, hogy azt a politikát, amely sokszor a fasizmusra hajaz, szélsőjobboldali, radikális, intoleráns és rasszista, elutasítja” – közölte.