Méltányos szociálpolitikát szeretne

Méltányos szociálpolitikát szeretne

Bajnai Gordon                                                       Bajnai GordonBajnai Gordon szerint hatékony, átlátható, de szolidáris és méltányos támogatásokra van szükség a szociálpolitikában.

A volt miniszterelnök az alapításával létrehozott Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány nemzetközi konferenciáját lezárva csütörtökön Budapesten elmondta, noha ez a közbizalom alapja a társadalompolitikában, Magyarországon e szempontok egyre kevésbé érvényesülnek. Véleménye szerint a hatékonyság és az átláthatóság érvényre juttatása a támogatáspolitikában az elmúlt két évtizedben szinte egyáltalán nem sikerült, mígnem az elmúlt két évben a szolidaritás elve is megkérdőjeleződött. A rendezvényen, ahol az alapítványnak a segélyezési rendszer átalakítására és a mélyszegénység csökkentésére irányuló javaslatait vitatták meg szakértők, politikusok – Bajnai Gordon hangsúlyozta, nem lehet az összes szociális támogatást feltételekhez, együttműködéshez kötni, mindig lesznek, akik az állam támogatására szorulnak, és egy jóravaló társadalomnak “kutyakötelessége gondoskodni róluk”. Két dolog azonban elvárható a támogatottaktól, hogy éljenek a nekik felkínált lehetőségekkel, és mindent tegyenek meg azért, hogy legalább gyermekeikre ne örökítsék át nehéz sorsukat – jelentette ki.

Beszélt arról is, hogy a válság először nem a szegényeket, hanem az elmúlt évtizedekben megkapaszkodó, az olcsó hitelek előnyeit is élvező alsó középosztályt “ütötte meg”, a megszorítások 2006 óta egymást követő hullámai azonban a társadalom legszegényebb rétegeit is elérték.

A volt kormányfő, aki 2009 áprilisa és 2010 májusa között vezette a szocialista kormányt, kifejtette: rengeteg potenciális vesztese van a jelenlegi társadalmi folyamatoknak, változtatás nélkül pedig tömegek lecsúszásától kell tartani. A jó kormányzás egyik kulcsfeladata ezért szerinte a veszélyben lévő alsó középosztály helyzetének stabilizálása azért, hogy ne csússzanak le, és a szegénység “még elviselhető” szinten maradjon. Ezt azzal is indokolta, hogy a forradalmakat nem a szegények, hanem a csalódottak csinálják.

Bajnai Gordon kiemelte, hogy a szegénység leküzdését az a két szélsőséges közvélekedés hátráltatja, amely pusztán áldozatként tekint a szegényekre, illetve amely bűnösnek, érdemtelennek tartja őket. Hozzátette, az utóbbi álláspontot vallókon túl megjelentek azok a “politikai hullarablók” is, akik rasszizmusba csomagolják a szegényekről alkotott véleményüket, és így próbálnak népszerűséget szerezni. Mint mondta, először tőlük kell elhatárolódni, és csak ezután lehet hidat verni az említett két nézőpont részigazságai között.

A politikus ezzel összefüggésben azt javasolta, meg kell vizsgálni, élete mely pontján válik valaki áldozatból érdemtelenné, meddig tart a szülők felelőssége és hol kezdődik az állam vagy az egyén hibája. Azt is mondta, számolni kell azzal, hogy akiket a lecsúszás veszélye fenyeget, ellenségesen viszonyulnak azokhoz, akiket az állam a szolidaritás elve alapján támogat. De véleménye szerint aki a szívével nem látja be, annak az “eszével vagy a zsebével” kell belátnia, hogy ha nem történik fordulat, nem dolgoznak többen, Magyarország működése középtávon fenntarthatatlanná válik, mert nem lesz, aki elegendő adót és nyugdíjjárulékot fizessen.

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítványt pártoktól független szellemi műhelyként Bajnai Gordon hozta létre a kormányfői székből való távozása után azzal a céllal, hogy szakpolitikai javaslatokkal javítsák a mindenkori kormányzat munkáját. Az alapítvány évente egy-két átfogó szakpolitikai javaslatcsomagot készít, ezek közül az elsőt egy hete hozták nyilvánosságra, ennek megvitatásáról szólt a mostani konferencia. A kuratórium elnöke Schmidt-Hegedüs Dóra, aki Bajnai Gordon miniszterelnöki kabinetfőnöke volt, a felügyelőbizottság elnöke pedig Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere.