Az anyag Közép-Európa eddig fellelt legnagyobb újkori aranykincslelete, amelyet a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum felújításának köszönhetően láthat a budapesti közönség. A 2920 aranypénzt, három emlékérmet és egy 214 cm hosszú reneszánsz aranyláncot, valamint az ezeket egykor rejtő rézedényt a látogatók a koronázási palást bemutatására szolgáló páncélteremben tekinthetik meg – mondta a múzeumot vezető Csorba László.
a tárlat
Marek Budaj, a Szlovák Nemzeti Múzeum régész-numizmatikusa a kincs történetéről szólva felidézte, hogy 1935 augusztusában találták meg Kassán, a Fő utcában álló Pénzügyigazgatóság épületének rekonstrukciója során. A kutatók szerint az értéktárgyakat 1682 körül, a Thököly-felkelés idején rejthette el a Szepesi Kamara egyik vezetője.
Tóth Csaba, az Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának munkatársa kiemelte a rézüst legértékesebb darabját, egy mintegy 590 grammos késő reneszánsz aranyláncot, illetve I. Ferdinánd 1541-es emlékérmét, amelyből a kassai kincsleleten kívül nem ismert aranyból készült példány. A lelet túlnyomó többségét magyar, erdélyi és németalföldi pénzek teszik ki, de cseh, sziléziai, lengyel, német, dán, svéd, itáliai, osztrák, salzburgi, spanyol veretek megtalálhatók köztük, sőt egy antik Lysimachos-statér újkori hamisítványa is. A kincs legkorábbi pénzei Luxemburgi Zsigmond magyar királynak 1402-1404 között vert aranyforintjai, a legfiatalabbak I. Lipót 1679-ben Körmöcbányán vert dukátjai.
I. Ferdinánd emlékérme
A lelet jelentősége nem csupán az egyes darabok ritkaságában áll, hiszen az egész kincs gyűjtemény jól mutatja, milyen összetételű volt egy korabeli pénzvagyon – hangsúlyozták a kiállítás kurátorai. A kassai lelet a Szepesi Kamara vezetőinek másfél – három évnyi keresetével ért fel.
A kassai aranykincseket bemutató kiállítás február 1-jétől március 20-ig látható a Magyar Nemzeti Múzeumban. Témájában a tárlathoz kapcsolódik A Bethlenek című, február 17-én nyíló időszaki kiállítás is, amely a páncélterem mellett kap majd helyet.