Szemünk előtt válik világszínvonalúvá a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika

Szemünk előtt válik világszínvonalúvá a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika

Új, a nyiroksebészeti beavatkozás hazai bevezetésének helyszínt biztosító műtővel, világszínvonalú tudományos kutatólaboratóriummal, valamint orvosi és asszisztensi pihenőszobákkal bővült az első ütemben a Semmelweis Egyetem (SE) Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikája, mely összesen több mint hét és félmilliárd forintból újul meg 2022 őszére.

Közleményükben idézik Merkely Bélát, az egyetem rektorát, aki úgy fogalmazott, mérföldkőhöz érkezett a Semmelweis Egyetem, és annak zászlóshajója, a Városmajori- Szív és Érgyógyászati Klinika. Mint mondta, a kardiovaszkuláris megbetegedések a leggyakoribb népbetegségeknek számítanak és vezető halálokok Magyarországon. Ezért nagyon fontos – hangsúlyozta -, hogy európai szinten is a legerősebbek közé tartozzon az egyetem ebben a tudományágban.

Hozzátette, a kardiovaszkuláris területen az SE már most a világ 55. legjobb intézménye.

Az elkészült beruházásokat ismertetve a rektor arról beszélt, hogy a Gloviczki Péter nemzetközi hírű érsebészről elnevezett műtőben olyan, a mikrosebészetet és az érsebészetet kombináló rekonstrukciós nyiroksebészeti beavatkozásokat fognak végezni, amelyek jelenleg európai szinten is csak néhány helyen érhetők el. A klinika főépületében megvalósuló beruházás további ütemében a többi műtő is megújul és létrejön egy tízágyas transzplantációs osztály, továbbá új oktatási terek is alakulnak.

“Az ősszel záruló, kormányzati támogatásból megvalósuló projekt teljes költsége 3,8 milliárd forint, amelyet 1,7 milliárd forint értékű eszközfejlesztés is kísér”

– írták.

Merkely Béla ismertetése szerint a Juhász-Nagy Sándor Tudományos Kutató Laboratóriumban egymilliárd forint értékű felújítás és bővítés történt a Nemzeti Szívprogram és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával.

A Határőr úti képalkotó diagnosztikai részleg pedig a több mint 700 millió forintos Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázatból megvalósult fejlesztésnek köszönhetően újult meg energetikai szempontból. A mostani ütem részeként a főépület tetőterében új orvosi ügyeleti szobákat is kialakítottak. A rektor szólt arról is, hogy a klinika a következő években tovább bővül, a Városmajor 70. projekt keretében a szomszédos telken egy új szárny jön létre, amelyet zárt folyosó köt majd össze a főépülettel. Az új szárnyban egyebek mellett a legkorszerűbb képalkotó diagnosztikai és katéterterápiás berendezések, továbbá ambulanciák, hallgatói terek kapnak majd helyet.

Hankó Balázs, az ITM felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a fejlesztések megvalósulásában kiemelte a kormány “Fokozatváltás a felsőoktatásban” programjának szerepét, amely – mint fogalmazott – úgy pozícionálta az orvos- és egészségtudományi oktatást, kutatást, betegellátást, hogy az ország európai szinten vezető a felsőoktatási beruházásokban.

A következő években 2700 milliárdos fejlesztés áll a felsőoktatás rendelkezésére, az orvos- és egészségtudományi kutatásokat pedig külön alap szolgálja – sorolta, és emlékeztetett: a hazai egyetemek egyre kiemeltebb helyen szerepelnek a világrangsorokban, a Semmelweis Egyetem pedig már a legjobb egy százalékba is bekerült. Merkely Béla Gloviczki Pétert, a műtő névadóját méltatva hangsúlyozta, a professzor a legnagyobb karriert befutott magyar származású érsebész, akinek pályája a Városmajori Klinikáról indult. A nyiroksebészeti beavatkozások magyar úttörői közé tartozik. Gloviczki Péter az amerikai Mayo Klinika nyugalmazott egyetemi tanára, a világ vezető érsebészeti folyóiratának, a Journal of Vascular Surgery-nek a főszerkesztője, a Semmelweis Egyetem díszdoktora, a 2020. évi Semmelweis Budapest Award díjazottja, továbbá az intézményt a modellváltás óta fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány kuratóriumának tagja.

“Az elhivatottság, a tisztesség, a fáradhatatlan munka, a gyógyítás iránti elkötelezettség és az emberség megtestesítője”

– fogalmazott a rektor.

Gloviczki Péter beszédében visszaemlékezett arra, hogy 1972-től kilenc évig dolgozott a Városmajorban. Mint mondta, a mikroszkópos nyiroksebészet hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt ötven évben, és ebben a műtőben már szupermikroszkópos nyirokér rekonstrukciókat lehet végezni.

“A világon több mint 250 millió ember küzd a nyiroködémával, a daganatos betegségekkel kezeltek 15 százaléka szenved tőle”

– mutatott rá.

A közlemény szerint a fejlesztés révén egy, a jelenleg elérhető legmodernebb eszközökkel ellátott nyirokrekonstrukciós centrum jön létre, ahol a korszerű nyiroksebészeti és képalkotó rendszerek segítségével évente akár 60-80 beavatkozást is végezhetnek majd ősztől. Az ilyen jellegű beavatkozásokat magyar betegeken jelenleg – egyedi méltányossági alapú támogatással – Bécsben végzik.

Kapcsolódó cikkek