„Használd a jobbik eszedet!” Interjú Thomas Csapóval

„Használd a jobbik eszedet!” Interjú Thomas Csapóval

Thomas Csapó és Semjén Zsolt

Rögtön az interjú elején tisztáztuk, hogy ez a beszélgetés a jobbik agyféltekünk felpezsdítéséről fog szólni. Ugyanis ez kell ahhoz, amit Thomas Csapó, az amerikai-magyar, hetednapi adventista lelkész szeretne megvalósítani Magyarországon. Egy drogmegelőzési program bevezetésére készül.

Kovács Noémi Az úr elszánt, lelkes és kellő tengerentúli tapasztalattal felvértezve már meg is szerezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ajánlólevelét, amely garancia arra, hogy az ötlet kiváló és bevált. Mikor Ön ezt olvassa, már alighanem jó ismerőse, a kaliforniai volt kormányzó, Arnold Schwarzenegger asztalánál ül, hogy az ő ajánlólevelével is igazolja, szükségünk van erre. Már csak az a kérdés, miért ennyire fontos egy drogmegelőzési programban az a bizonyos jobb agyfélteke.

– A tudósok, Newtontól a szindróma kutató Selye Jánosig mind rájöttek arra, hogy a bal oldali agyféltekénkkel kényszerítjük ki a dolgokat, mert ezt tanítja nekünk az oktatási rendszer. Csakhogy a bal oldali agyféltekével még senki sem fedezett fel semmit. Ebben mind megállapodtak és megfogalmazták a kérdést: Akkor miért nem használjuk a jobb oldali funkciókat? Az én megérzésem, illetve intuitív gondolatom az volt, kideríthető, hogyan lehet gyermekeknél megtalálni a tehetséget.

jobb és bal agyfélteke funkciók

Így működik az agyunk

– A jobb agyféltekét kell ösztönözni, hogy a tehetség előbukkanjon?

– Abszolút. Az intuíciók és a kreativitás jobbról jön. Vendégelőadóként ennek tanúja is voltam Zala megyében. Életemben először jártam olyan iskolában, ahol ezt bizonyítják és éppen itt, Magyarországon. Ott a tizenkét éves gyerekek jobban szavalnak Ady verseket, mint a profik. Egészen megdöbbentem. Erik Erikson azt állítja, hogy a gyerek három éves koráig a szülő dönti el, mennyire fog felnőttként megbízni másokban és önmagában. Amit láttam, az is ezt a gondolatot és a meggyőződésemet erősítette bennem. Ha valakit elhanyagoltak három éves koráig, az ottani tanároktól olyan csodálatos törődést kap, amellyel bízni tud másokban és nem kallódik el a tehetsége. Amit ott tapasztaltam, mondhatom, még Amerikában sem láttam. Erre a gondolkodásmódra kell helyezni a hangsúlyt. Azért vannak rossz tanulók, mert a legtöbb gyerek unatkozik. Vagy azért, mert zseni, vagy azért mert ráerőszakolnak dolgokat, amiket nem lehet használni az életben. Tehát meg kell tanulni, hogy az oktatási rendszernek is megvan a maga helye, de a jobb oldali agyféltekénk az, amire azt mondom, hogy használjuk a jobbik eszünket.

– És ez a program ezt használja, értem, de hogyan?

– Úgy, hogy a családokra épít és a gondokat állítja a középpontba. A kreativitás pedig azt jelenti, hogy ami eddig probléma volt, az lehet lehetőség is a megoldásra. Itt kezdjük. A probléma mindenhol és mindenkinél más. A gyerekeknek az is az, hogy ma a házasságok fele válással végződik, amiből személyes és anyagi problémák is adódhatnak. Ennek a megoldása persze elsősorban nem a pedagógusok feladata. Mi annyit teszünk, hogy a gyereket leültetjük pszichológusokkal és segítünk neki kapcsolatba kerülni szociális intézményekkel, ha rászorul. A pedagógusoknak pedig megpróbáljuk megmagyarázni azt, hogy ha egy gyermek egy területen nagyon rossz tanuló, de kiválóan tud mondjuk furulyázni, akkor ezt ösztönözzék. A lényeg az, hogy vissza kell hozni az önbizalmát. A szülőknek pedig azt mondjuk, le kell szokniuk a tagadásról. Sokszor maga az iskola igazgatója is ilyen helyzetbe kerül. Előfordul, hogy azt kérdezik tőle, miért nem szólt eddig, hogy ennyi probléma van a gyerekkel és akkor derül ki, hogy nem mert szólni, mert az az állásába kerülhet bizonyos esetekben.

ne tagadj!

Ne engedjen a csábításnak és ne tagadjon!

– Tehát el kell felejtenünk a tagadást. Ez a megoldás, meg a megoldásra koncentráló pozitív hozzáállás. 

– Így van. Ha senki sem tagad semmit és az emberek hajlandók a problémára lehetőségként tekinteni, már csak egyetlen dolguk maradt. Selye János azt mondja, ha meguntuk, hogy az ésszerű gondolkodásunkba belefáradtunk, vagyis az „eszme társításaink” nem működnek úgy, hogy föltaláljunk valamit, menjünk el szabadságra, és hagyjuk, hogy a jobb oldali agyfélteként inkubátorba helyezze a problémát. Egyszer majd egy szikra fölpattan, éppen akkor, amikor teljesen mással foglalkozunk, és az a szikra meggyújtja a lángészt. Ez az én tapasztalatom. Olyan diák, akiből ki sem nézzük, nem feltételeznénk, zseni lesz, míg egy másik egész életében erőlködik, mert kinevezték ennek vagy annak. Közben rájön, hogy másban zseniális lenne, de kihagyta.

– Sokat gondolkoztam már azon, ki a felelős azért, hogy egy gyerek drogozni kezd, meg egyáltalán azon, ki áll közelebb a gyerek nevelésében hozzá a családja, vagy maga az iskola. Önnek mi a tapasztalata, ezt a programot hol és hogyan lehet a legjobban megvalósítani?

– A család az iskolát és a pedagógusokat okolja, mert a család krízisben van, pedig az erkölcs, a vallás feladata volna, hogy ne legyen abban. Én azt mondom amit az ige mond, hogy félj a hatóságtól, mert az Isten adta a hatalmat a kezébe, de ha jót teszel, akkor dicséretet kapsz. A programmal behozom az Isten igéjét az iskolába, mert azt mondom, hogy félned kell a büntetéstől. Ez a szülőkre is érvényes. Ne legyünk felelőtlenek, mutassunk példát!

mutasson példát!

Mutasson példát!

Tehát a válasz az, hogy magunkban. Összegyűjtöttem Elvis Presley-től máig minden olyan tragédiát, amely annak lett a következménye, hogy az emberek, akik nagyon jól éltek, rengeteg pénzük volt, örököltek vagy nagyon-nagy sikert arattak, végül nem tudnak mit kezdeni az életükkel, és a drognál kötöttek ki.

– A „divat drogozni” mellett, a gyengeség miatt szoktak az emberek szerhez nyúlni, ugye?

– A célnélküliségük az oka vagy az, hogy úgy érzik, már nincs más út, nincs lehetőségük.

– Magyarországon elég komoly tényezőnek érzem azt, hogy a családok nem segítenek a gyereknek, ha drogozni kezd. Sőt, inkább hátráltatják. Nem azért mert ártani akarnak, hanem azért, mert nem tudják, hogyan kell kezelni egy ilyen helyzetet. Az Egyesült Államokban is létezik ez a probléma?

– Hogyne, ugyanez a probléma. Erik Erikson azt mondja, ha nem tanítjuk meg bízni a gyermekeket, végül nem tanulnak meg bízni önmagukban és ez a bizalomhiány okozza azt, hogy nem mernek felelősséget vállalni. Orbán Viktor nemrég arról beszélt, ne támaszkodjunk az európai társakra, hanem próbáljunk önállóak lenni. Én ezzel egyetértek, de csak úgy érhetjük el, ha megbízható, felelősségteljes, szolgálatkész emberekre építhetünk. Hogy hol találunk ilyeneket? Nos, ez a vallás feladata volna. Ha a lelkészek erre tekintenének ahelyett, hogy liturgiákon vitatkoznának, megtalálnák őket. Mi, a hetednapi adventisták a teljes emberrel törődünk. Fizikai, szellemi és szociális értelemben is. Ezeket kell egyensúlyban tartani és nem is nehéz ezeket az elveket követni. A Loma Linda Egyetemen dolgozó orvosaink, tudósaink ebben kiválóak. Statisztikák igazolják, hogy az életmódunknak köszönhetjük, hogy tovább élünk. Őszülünk, de tovább élünk, mint más vallások hívei.

– Más egyházak képviselőivel is találkozott, akik ajánlanák ezt a programot?

– Igen. Jártam Székesfehérváron és beszéltem arról a római katolikus papokkal, hogyan tudnánk Magyarországon éreztetni a példamutató élettörténetek erejét. Ennek a drogmegelőző programnak van egy Listen Magazine nevű újságja, amely olyan emberekről közöl interjúkat, mint például Michael Jordan. Ő nem a drognak vagy az alkoholnak köszönheti azt, hogy nagyon jól érzi magát és hallatlan sikereket ért el.

Listen Magazine

a “Listen Magazine”

Ebben az újságban olyan példaképek életéről olvashatnak az amerikai fiatalok évtizedek óta, akik a mai napig normálisan élnek. Már magyar sztárok is jelezték, például Miklósa Erika operaénekes, hogy szívesen részt vennének a kezdeményezésben.

– Azon szerencsés újságírók közé tartozom, akik belülről ismerhetik a drogmegelőzésről is szóló DADA nevű programot, de a Mini Police nevű játékot is végigkísértem tudósítóként, amely hasonló indíttatásból készült és a bűnmegelőzésre helyezte a hangsúlyt játékos módon. Ez egy interaktív, internetes nyomozásra épült, amelynek főnyereménye is volt. Imádták a gyerekek. Ez a program használ ilyen elemeket? 

– Játék nálunk is van. Meghatározzuk a problémát, megtervezzük, hogy ebben kinek, mi a feladata és szerepet cserélnek a családtagok. Ezt már inkább felső osztályokban alkalmazzuk, nem kisgyerekeknél. Ezekbe a bibliai elveket, az erkölcsi elveket is belevesszük. Az a probléma, hogy az emberi jogok sokszor szembe kerülnek Isten erkölcsével, például vegyük a meleg közösségeket. Ha lelkészként találkozom egy homoszexuálissal mindig azt kérdezem tőle, te boldog vagy így? Mert ha igen, akkor hagylak, akkor legyél boldog így, ahogy vagy. De ha nem, akkor van más utam számodra.

– Sokan éppen azért nyúlnak a droghoz, hogy boldogok legyenek. Hogyan lehet rábeszélni, vagy megmagyarázni nekik, hogy drogok nélkül lehet még boldogabb az ember úgy, hogy  olyan környezetben él, ahol egyáltalán nem az?

– Elvégeztünk egy tesztet. Fényképeket mutogattunk diákoknak azért, hogy az előítéletet eloszlassuk. Nem fogja elhinni, mindenki ugyanolyan típusú hölgyre mondta azt, hogy ő az ideális, a szép, szőke, kék szeműre. Még az afroamerikaiak is, akikről azt gondoltuk, hogy az afroamerikai szépségre fognak szavazni. Éppen az ilyen, médiából áramló előítéletek ellen kell küzdeni azzal, hogy elmondjuk nekik, fogadják el önmagukat, akkor boldogok lesznek és nincs szükségük a drogra.

– Ezért van az Egyesült Államokban olyan rengeteg plasztikai sebész, mert mindenki a Sharon Stone-okra akar hasonlítani, de ha már azzá nem válhat, legalább az orrát szabják mondjuk két centivel kisebbre.

– Pontosan. Mindenki azt hiszi, ha kívül szép és erős, akkor már okos is és akkor ő a legjobb. Pedig csak egyetlen kérdés létezik, az, hogy belül mi van. A programban különböző szakemberek dolgoznak együtt azon, hogy elérjük a drogmentes életet.

önbizalom

Legyen önbizalma!

– Egy embernek attól lesz igazán önbizalma, ha sikert ér el a munkájában vagy az élet bármely más területén. Sikerre is ösztönöznek ezek a szakemberek?

Éppen az ilyen játékokkal bizonyítjuk azt, hogy a természetes jó érzés nem csak úgy alakulhat ki, hogy elveszítjük a saját eszünket, hanem úgy is, hogy megtanulunk az élet legalább egy területén boldogulni. Ehhez meg kell tanulnunk felelősséget vállalni a cselekedeteinkért és legyőzni a félelmet. Egy bibliai vers azt mondja, ne aggodalmaskodjatok semmi felől. Meg lehet ezt tenni? Nem lehet. Az ember normális ésszel mindig aggódik valamiért. De van megoldás! Az Isten gondoskodik arról. Azt mondja, ha hálásak vagyunk a szívünkben, és ha van célunk amit elérünk, rádöbbenünk arra, hogy a lehetetlen vált lehetővé nekünk, mert szembenéztünk vele. És azt mondja az Úr, hogy ha a hála él valakinek a szívében, akkor Istennel lépett kapcsolatba. Szembe kell nézni a droggal, különben beteljesedik az, amit Mrs. Reagan mondott, hogy ha nem teszi meg mindenki a maga részét abban, amit kell, el fogjuk veszíteni a következő generációt.

– Arról van-e valamilyen statisztikája, hogy aki droghoz nyúl milyen családból származik? Inkább megengedő környezetből, ahol a gyerek mindent megtehet, dohányozhat, korán elkezdheti a nemi életet vagy inkább olyanból, ahol nagyon behúzták a gyeplőt?

– Van ilyen felmérés, sőt tapasztalatom is van erről. Mind a kettőből származnak drogosok, mert mind a kettő végletet képvisel. Azok a gyerekek, akik Malibúban laknak sokkal többet karamboloznak, mint a szegényebb negyedekben élők, mert felelőtlenebbek. Hiszen, ha összetörte a kocsit, azonnal kap egy másikat. Ez a mi-mi-mi, vagyis az én-én-én generáció. A másik véglet az, hogy nagyon szigorúan nevelnek. Szerintem a szeretet a válasz. Amikor igazán szeretünk egy gyereket, ami nem azt jelenti, hogy elkényeztetünk és mindent ráhagyunk és azt se jelenti, hogy erőszakkal akarjuk rávenni valamire, akkor nem lesz szüksége tudatmódosító szerekre. A lelkiismeretet nem lehet erőszakkal befolyásolni.

Nézze meg, mit néz meg Arnold Schwarzenegger a program bemutatójaként! A film angol nyelvű: 

           {FLV::http://hirportal.sikerado.hu/images/video/201111/csapo.flv::http://hirportal.sikerado.hu/images/video/201111/csapo.jpg}

– Végh József kriminálpszichológus azt nyilatkozta, Magyarországon hagyomány, a paraszti kultúra része, hogy ha szeretek valakit, megverem, mert ez azt jelenti, törődök vele. Mit mond egy hetednapi adventista lelkész, meg lehet ütni egy gyereket vagy nem szabad ilyet tenni?

– Nevelni kell. Mi a hetednapi adventisták ebben hiszünk. Ha mindjárt az inkvizícióval indítok, nem érem el a célomat, mert a gyerek védekezni kezd ellenem, ami azt jelenti, hogy nem fogja befogadni azt, amit mondok. Ráadásul az érzéseit bántom meg, amitől sérülni fog. Ehhez persze kellő bölcsesség kell. Azt is nagy problémának látom, hogy egyes vallások egyes teológusai annyira dogmatikusok, hogy teljesen eltávolodtak az élettől.

 

 Kovács Noémi

Kapcsolódó cikkek