Mint mondta, a szent három nap liturgiája után elérkezett a húsvét, amelyet a 3. századtól ünnepelnek.

A műsorba Kecskemétről bejelentkező történész a húsvéti hagyományokról szólva elmondta, Bács-Kiskun megyében a szombati feltámadási körmenet után az emberek hazavitték magukkal a megszentelt étkeket, a húst, a kenyeret, kalácsot, és ezeket az úgynevezett szentelményeket megőrizték húsvét után is, az istállót, a földet meghintve ezekkel reményt és áldást vártak.

Emellett a lovas kocsis locsolkodást emelte ki a megyei népszokások közül. A locsolkodás hagyományával kapcsolatban azt mondta, abban egyértelműen megjelenik a kelésektől való mentesség iránti vágy.

A történész szólt a bárányról mint első szentelményről is, és kifejtette,

“Isten saját fiát adta értünk, ennek felelevenítése a bárány tisztelete a húsvét kapcsán”.