Folytatódik a városrehabilitáció Ferencváros középső területein, az önkormányzat évről évre több mint egymilliárd forintot költ az elszlömösödött térség megújítására. Ezt mondta Bácskai János (Fidesz-KDNP) IX. kerületi polgármester az MTI-nek, hozzátéve, hogy az egész városrészben nagy hangsúlyt kapnak a zöldfelületi fejlesztések és a kulturális programok is.

A polgármester az önkormányzati ciklus félidejében arról beszélt: jó gazdasági helyzetben vette át Ferencvárost 2010-ben, és azóta is stabil a gazdálkodás, csak infláció alatti kamattal terhelt hiteleik vannak, és nyugodtan néznek a jövőbe.

Elmondta, hogy alapvetően három tényezőn múlik a mindennapi működés és a városrész megítélése: az egyik a focicsapat, a másik a városrehabilitáció, a harmadik pedig a kultúra. A Fradira utalva jelezte: a klubot városbrandnek tartja, amely alapján egyértelműen beazonosítható a kerület.

A középső-ferencvárosi terület rehabilitációja még 1986-ban kezdődött, és 1992-ben vették át azt a francia mintát, amelynek lényege, hogy vállalkozókat ösztönöznek befektetésre és ezzel egy-egy városrész megújítására. Kiemelte: az elmúlt húsz évben mai áron 250 milliárd forintot fordítottak városrehabilitációra, amelynek háromnegyede magántőke, negyede pedig önkormányzati forrás volt, és az utóbbi években már uniós támogatásokat is bevontak – tájékoztatott Bácskai János.

A folyamatról szólva elmondta: korábban több száz leromlott, komfort nélküli vagy félkomfortos épület volt a területen, mára negyven ház felújítása maradt hátra. Az önkormányzat minden évben – a képviselő-testület egyhangú támogatásával – egymilliárd forint körüli forrást ad ezekre.

A polgármester jelezte: az elmúlt két évben megújult két lakóház, több orvosi rendelő és a Vendel utcai tornacsarnok is. Jelenleg három helyszínen – a Márton utcában, a Balázs Béla utcában és a Thaly Kálmán utcában – tart a felújítás, és egy hárommilliárd forintra benyújtott pályázat elnyerése további hat ház azonnali felújítását jelentené. A megújuló városrészben uniós támogatással új bölcsőde épül, ami jórészt megoldja a helygondokat, és átadtak a Leövey Klára Gimnáziumban egy háromszázmillió forint értékű természettudományi labort, amelyet tizenhárom iskola ötezer diákja látogat.

A polgármester megjegyezte: a városrész új vezetői gondot fordítanak a József Attila és az Aszódi úti lakótelep fejlesztésére is. A Börzsöny utcai rendőrőrsöt még idén átadják, a legveszélyesebb helyeken plusz járőrözést finanszíroznak, és bővítik a térfigyelő kamerarendszert: két ütemben 18 kamerát helyeznek ki. A József Attila lakótelepen a lakossági igényeknek megfelelően januártól elkezdik egy parkolójegyes-járőrös rendszer bevezetését, mert a metróvonal közelsége miatt sokan P+R parkolónak használják a területet, kiszorítva a lakókat. A díjfizetési kötelezettség a lakótelep mintegy 40 százalékát érinti majd. Az Aszódi úti lakótelepen nemsokára megkezdi működését egy postahivatal.
<!–[if !supportLineBreakNewLine]–>
<!–[endif]–>

Bácskai János arról is beszámolt, hogy folyamatosan növelik a zöldfelületek arányát: a háztömbök közepén közös kerteket alakítanak ki, és tudatosan feláldoztak bizonyos háztömböket, parkolókat is a több zöldfelületért. Példaként említette a Kerekerdő parkot és a Markusovszky teret – utóbbin egy futballpályányi zöldterület alakult ki. Hozzátette, tavaszra átadják a megújított Csarnok teret is.

Szólt arról is, hogy az építészeti remeknek számító templomok a hitélet mellett a kultúrában és a szociális ellátásban is jelentős szerepet töltenek be. Jelezte: Ferencvárosban hét egyetem diákjai élnek és tanulnak, az Iparművészeti Múzeum, a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája és számos kisebb intézmény is kínál kulturális programokat. Szeretnék kibővíteni a József Attila-kultuszt is a kerületben született költő előtt tisztelegve. Bácskai János azt is elmondta, hogy a korábbi költséges nagyrendezvények helyett az egyes eseményekhez kapcsolódóan szerveznek programokat a kerületben élőknek, amelyek többnyire díjmentesek.

Kitért arra is, hogy a városrész szociális foglalkoztatója napi mintegy négyszáz embernek ad munkát, ebből csaknem másfélszáz hajléktalan. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a fedél nélküliek életkörülményeinek javítása nagymértékben függ a hozzáállásuktól is. Ferencváros is pályázott a hajléktalanok felzárkóztatására létrehozott úgynevezett LÉLEK-programra (lakhatási, életviteli, lelki segítségnyújtási és egzisztenciateremtési közösségi program), ami a polgármester szerint jó kezdeményezés, de a másik fél partnerségére is szükség van hozzá.

Bácskai János a személyes terveit firtató kérdésre azt mondta: a polgármesteri székért indul a következő ciklusban, amikor az országgyűlési képviselői és polgármesteri posztok összeférhetetlenek lesznek egymással.