A koronavírus miatt a katonai tisztavatás lesz a hagyományos Szent István-napi ünnepségek egyetlen eleme, amit idén is megtartanak. Most minden újonnan avatott tiszt egy osztrák-magyar, 1861-es mintájú gyalogtiszti szablyát kap ajándékba. A kardokat egy péceli kovácsmestertől, Berbekucz Viktortól vásárolja a Magyar Honvédség.
A History csatorna kommunikációs ügynöksége szerdai közleményben azt írta, a lengyel szabla szó, akárcsak az angol és francia sabre vagy a német Säbel, a szablya szó közvetlen átvételéből származik, vagyis Európa-szerte magyar szóval illették, sőt illetik napjainkban is az ívelt pengéjű, nagyon erős vágóerejű kardokat.
“Magát a fegyvert a lovasnomád népek hozták be Európába, és ebben nagy szerepe lehetett a magyaroknak is”
– idézték a Magyar Buhurt Szövetség elnökét. Ujvári Ádám hozzátette:
“a szablya egyetlen hátránya, hogy páncélozott ellenfelek ellen kevésbé hatékony, így a középkorban háttérbe szorult, és akkor terjedt el újra Európában, amikor a lőfegyverek miatt elkezdtek kikopni a komolyabb páncélzatok a hadviselésből. Magyarországon azonban nem tűnt el teljesen: a betelepített kunok fegyvere is a szablya volt, de a 15. századból is került elő szablya Visegrádról”.
Bár katonai funkcióját a 20. század elejére elvesztette a szablya, a magyar katonai hagyományokból nem kopott ki. Olyannyira, hogy még ma is főszerepet kap augusztus 20-án.