Elmondta, hogy a többi nemzetközi szereplőhöz hasonlóan a magyar kormány is választ vár kérdéseire, illetve garanciát kér arra, hogy az amerikai titkosszolgálatok tevékenységét a jövőben az elvárt hatékonysággal ellenőrzik, felügyelik. Szemerkényi Réka közlése szerint több nemzetközi kezdeményezés indult annak érdekében, hogy hasonló eset a jövőben ne fordulhasson elő. Ezzel egyidejűleg azonban a nemzetközi szereplők ugyanennyire fontos feladata az euroatlanti bizalom helyreállítása.
Kifejtette, hogy nemzetközi körökben a 90-es évek eleje óta beszélnek egy euroatlanti szabadkereskedelmi övezet kialakításáról, amely jelentősen növelné az abban részt vevő országok nemzetközi politikai és gazdasági súlyát, pozícióit, de ezek az elképzelések most először élveznek valódi politikai támogatottságot az euroatlanti kapcsolatrendszer mindkét oldalán. A részletekben még sok kérdésre kell megtalálni a jó választ, de különösen a 2008-as gazdasági világválság egyik hosszabb távú következményeként vált egyértelművé, hogy az euroatlanti kereskedelmi és befektetési együttműködés, az úgynevezett TTIP (Trans-Atlantic Trade and Investment Partnership) megállapodás mélyítése mindkét fél gazdasági és politikai érdeke. Mint mondta, sokak szerint az euroatlanti kapcsolatépítésben már a legminimálisabb előrelépés is kézzelfogható gazdasági előnyöket és komoly geostratégiai befolyásnövekedést jelentene az euroatlanti érdekkör szereplői, így Magyarország számára is.
Utalt arra is, biztonsági szakértők úgy vélik, nem véletlen, hogy épp most robbant ki a lehallgatási botrány, hiszen a folyamatban lévő euroatlanti kereskedelmi tárgyalások csak erős bizalmi alapokon tudnak megfelelő módon előrehaladni. Ezért is kiemelten fontos az euroatlanti kapcsolatrendszer legfelsőbb szintű vezetői között a bizalom helyreállítása és megerősítése.
Szemerkényi Réka azt mondta, hogy Magyarországnak is az az érdeke, hogy a szerződés megkötésével az euroatlanti érték- és érdekrendszer a lehető legerősebb pilléreken álljon. A világosan megfogalmazott magyar érdekek a tárgyalások során stratégiai pozíciószerzést jelenthetnek az ország számára. Hozzátette, hogy ezért a kormány kiemelt figyelemmel követi és elemzi a javaslatok magyar gazdaságra gyakorolt hatását.
A biztonságpolitikai tanácsadó szerint a lehallgatási botránynak fontos hozadéka, hogy felhívta a figyelmet azon technikai eszközök jelenlétére, amelyek rossz szándékú felhasználása az egyének és az állam érdekeit is sérthetik. Szemerkényi Réka szerint a közvélemény számára nem elég nyilvánvaló, milyen ugrásszerű fejlődésen mentek keresztül ezen eszközök. Az internet megjelenése a mindennapi életben és a kormányzati munkában egyfelől nagyon előnyös, másfelől nem kis mértékben veszélyforrást is jelent. A gazdaság és az állam működése a kibertérben számos veszélynek van kitéve, azok jelentős részét a kormányzati és a nem kormányzati szektor önállóan nem képes megfelelő módon kezelni, így a kiberbiztonsági kihívások kezeléséhez együttműködésre van szükség – hangsúlyozta. Ezért, a kormányzat és az üzleti, a tudományos és a civil szféra vezető képviselőinek szakmai konzultációjára, hozták létre Magyarországon a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Fórumot, amely október végén tartotta alakuló ülését.
Szemerkényi Réka kifejtette, hogy mára felnőtt egy olyan generáció, amely gyakorlatilag számítógépeken nevelkedett, mindennapjaikban a számítógép és az internet a meghatározó eszköz. Ezzel párhuzamosan egyre többen vannak, akik banki információkat, nagyvállalatok információs rendszerét, akár kormányzati rendszereket is megtámadnak, megjegyezve, hogy a kiberbűnözésből származó bevételek tavaly már meghaladták a nemzetközi drogkereskedelem szintjét.
Véleménye szerint kiemelkedően fontos, hogy az emberek tudatában legyenek a lehetséges veszélyeknek és alkalmazzák a biztonsági elemeket, hogy “a hétköznapi életben is nyugodtan tudjuk, merjük használni a technológiai fejlődés adta előnyöket”. Az internetes vásárlás például nemcsak az állampolgárok, hanem a gazdaság számára is komoly lehetőség – tette hozzá.
Mint mondta, a kormányzat kiemelt feladatának tekinti, hogy az állampolgárokban és szervezetekben tudatosítsa a fejlett kommunikációs eszközök előnyeit és biztonságos használatuk feltételeit. E területen több kampány indult már Magyarországon, például a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szervezésében, illetve iskolai kampányokat is terveznek.
Szemerkényi Réka utalt azokra a szakértői véleményekre, amelyek szerint a kiberkockázatok meghatározó részét akár minimális erőfeszítéssel is el lehet már hárítani. Nagyban csökkenti a hétköznapi használat során a kitettséget, ha például a választott jelszó nem egy egyszerű számsor, hanem egy hosszabb, bonyolultabb, betű- és számkombináció, vagy akár egy ékezetes mondat, de feltétlenül ajánlott odafigyelni a különböző szolgáltatók, például a bankok adatvédelemmel kapcsolatos felhívásaira is.