Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára beszédet mond a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának oklevélátadó ünnepségén a Ludovika Arénában 2019. július 6-án, fotó: Mohai Balázs/MTI

Orbán Balázs: a magyar állam szívesen fogadja a tehetséges, patrióta fiatalokat

Orbán Balázs: a magyar állam szívesen fogadja a tehetséges, patrióta fiatalokat

A kormány olyan állam építésén dolgozik, amely szívesen fogadja a tehetséges, patrióta fiatalokat és amelyben az ilyen fiatalok szívesen dolgoznak. Ezt mondta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Közigazgatási Karának pénteki, budapesti oklevélátadó ünnepségén.

Orbán Balázs hangsúlyozta: a magyar közigazgatás ezeréves szervezet, amely

“Magyarország felemelkedésének mindenkori záloga”.

Szekfű Gyula történészt idézve rámutatott, ezer évvel ezelőtt számos nemzet élt a Kárpát-medencében, de csak a magyarság volt képes arra, hogy az egész térségre kiterjedő közigazgatási rendszert hozzon létre.

“Ez jelentette azt a többletet, amelyet a magyarság a környező népekkel szemben fel tudott mutatni”

– fűzte hozzá.

Felidézte: a rendszerváltoztatást követő átmenet a közigazgatás hanyatlásának korszaka is volt. A magyar közigazgatás 2010 előtt szétaprózódott rendszer volt, az állampolgárok joggal érezhették úgy, hogy az állam nem szolgáltat, hanem bürokratikus akadályokat gördít eléjük.

A 2010-es kormányváltáskor a kormány célja az volt, hogy megújítsa a magyar államot és közigazgatást.

“Olyan hatékony, modern, a közjóért dolgozó és emberközpontú közigazgatás kialakítását tűztük ki célul, amely az ország felemelkedésének katalizátorává válhat”

– fogalmazott az államtitkár.

“Az elmúlt kilenc évben átgondolt stratégia mentén átalakították a közigazgatás szervezetét, egyszerűsítették a belső szervezeti felépítést, és elkezdődött az állami bürokrácia csökkentése is”

– mondta Orbán Balázs.

2010 után elkezdődött a fiatalítás is a közigazgatásban, magasan képzett fiatalok áramlottak rendszerbe, akik “új szemléletet hoztak a nagymúltú intézményekbe”. Ebben a folyamatban az NKE oroszlánrészt vállalt.

Az egyetem hét évvel ezelőtti megalapításával éppen ez volt a kormány célja. 2012 és 2018 között sikerült biztos alapokra helyezni az NKE-t, 2018 óta pedig jelentős lépéseket tettek és tesznek az intézmény rangjának további emeléséért.

“A munka java azonban még csak most kezdődik: az átalakuló világ kihívások elé állít, ezeket a kihívásokat pedig meg kell érteni és reagálni kell rájuk. Ilyen kihívás például a globalizáció, a migráció és az éghajlatváltozás”

– jegyezte meg.

A Szent István-i alapvetés azonban nem változott, a magyarok sikerének receptje pontosan ugyanaz, mint ezer évvel ezelőtt, a magyar államnak elég erősnek kell lennie, hogy az itt élőknek biztonságot, szabadságot és prosperitást adjon.

Az NKE feladata pedig az, hogy tudományos kapacitásával ezt a stratégai célt támogassa, sőt, a gondolkodás mozgatórugójává váljon.

Koltay András, az egyetem rektora arról beszélt: a karon végzettek a magyar állam gépezetét fogják működtetni, az állam azonban “nem mitikus szörny” hanem közösség, mely mindazokból áll, akik Magyarországon élnek. Ennek a közösségnek értékei, saját kultúrája, művészete, sporteredményei, humora és sajátos lelki állapota van, az államigazgatásban dolgozók pedig ezen értékek megőrzéséért is fognak dolgozni.

A rektor kitért arra is, a hét éve alapított egyetemen a hallgatók 21. századi körülmények között tanulhatták az ezeréves magyar államiság alapjait és a hagyomány tiszteletét. Az egyetem ugyanakkor 21. századi karrierre készítette fel diákjait, hiszen a hagyományt folyamatosan meg kell újítani, “meghal ha változatlan marad” – mondta Koltay András.

Az ünnepségen háromszáz alap- és mesterképzési szakon végzett hallgató vehette át diplomáját.

Kapcsolódó cikkek