Az Ab döntése az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztos intézményével függ össze. Az NMHH közleménye ezzel kapcsolatban rámutat, az Ab egyrészt megerősíti, hogy a médiaszabályozás célját és rendszerét tekintve alkotmányos, másrészt a médiaalkotmány és a médiatörvény néhány rendelkezésének pontosítását, illetve kiegészítését írja elő a jogalkotó számára.
“A döntés egyértelművé teszi, hogy alkotmányos, ha a nyomtatott és internetes sajtóval kapcsolatos hatósági feladatokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács látja el. A határozat megállapítja, hogy a nyomtatott és az internetes sajtótermékek nyilvántartásba vételének kötelezettsége alkotmányos szabály” – olvasható a közleményben.

A közlemény kiemeli: az Alkotmánybíróság döntése elismeri, hogy a sajtótermékekre vonatkozó tartalmi szabályok túlnyomó többsége – az alkotmányos rend védelme, a gyűlöletbeszéd tilalma, a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévők sértő bemutatását tiltó szabályok, a kiskorúak védelme és a reklámszabályok – maradéktalanul megfelelnek az alkotmányosság követelményének, tehát a sajtóra és a televíziós és rádiós médiaszolgáltatásokra nézve egyaránt előírhatók. “A döntés értelmében szintén alkotmányosak az emberi méltóság, az emberi jogok, a magánélet védelmére és a nyilatkozat visszavonásának lehetőségeire vonatkozó szabályok, ám ezek a sajtótermékek tekintetében további pontosításra, kiegészítésre és részletezésre szorulnak” – olvasható az NMHH közleményében.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Szóvivői Irodája tudatja, a határozat megállapítja, hogy Magyarországon az új médiaszabályozás előtt a büntetőeljárásokban nem létezett forrásvédelem, az új szabályozás ezzel szemben megteremtette az újságírók forrásainak védelmét, amit azonban szükséges tovább erősíteni.

“Az Alkotmánybíróság mai határozata érdemben nem befolyásolja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Hivatalának, és az NMHH Médiatanácsának médiaigazgatási eljárások során folytatott eddigi jogalkalmazói gyakorlatát, melynek továbbra is egyik fő célja, hogy elősegítse a szólás- és sajtószabadság érvényesülését” – áll a közleményben.