A "durva recessziót" sikerült elkerülni

Pogátsa ZoltánPogátsa ZoltánPogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense szerint rövid távon kedvező, hosszú távon azonban kedvezőtlen megállapításokat tett az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozott, Magyarországról szóló jelentésében.

A szakértő azt mondta, az uniós végrehajtó testületnél közzétett jelentés szerint a “durva recessziót” sikerült elkerülnie Magyarországnak, megteremtette a fiskális stabilitást, azonban nem nő a foglalkoztatottság. Ehhez elsősorban az oktatásban lenne szükség reformokra, a tudásba kellene befektetni, hogy megvalósuljanak az uniós versenyképességi stratégia, az EU2020 céljai – mutatott rá. Véleménye szerint elsősorban a Széll Kálmán-terv 2.0-nak köszönhető, hogy a bizottság elnöke, José Manuel Barroso arra tett javaslatot: oldják fel azt a korábbi uniós döntést, amely a Magyarországnak szánt kohéziós támogatás folyósításának részleges felfüggesztését helyezte kilátásba. Emlékeztetett, hogy a Széll Kálmán-terv 2.0-ban a kormány kötelezettséget vállalt a hiánycél betartására. A fiskális stabilitás Magyarországon “európai uniós összehasonlításban most erősnek tűnik” – mondta Pogátsa Zoltán.

Kiemelte, nem volt váratlan Barroso javaslata, “piaci visszhangok” már a Széll Kálmán-terv 2.0 bejelentésekor “sejttették”, hogy ennek kedvező fogadtatása lesz, és így “van rá esély”, hogy júniusban a tagállamok megszavazzák a támogatások felfüggesztésének visszavonását. A túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban azt mondta, “egyelőre marad”, de ez nem végleges döntés.

Brüsszelben szerdán tették közzé az uniós tagállamok gazdaságáról készített helyzetértékelést és az egyes országokra szabott ajánlásokat. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke bejelentette: az Európai Bizottság indítványozza, hogy oldják fel azt a korábbi uniós döntést, amelynek értelmében a jövő évtől felfüggesztették volna a Magyarországnak szánt kohéziós támogatásokat. Ezt azzal indokolta, hogy Magyarország immár hatékony lépéseket tett a túlzott költségvetési hiány ellen.

Olli Rehn gazdasági-pénzügyi bizottsági alelnök ugyanakkor Magyarországot is felsorolta azon uniós tagországok között, ahol a bizottság súlyos makrogazdasági egyensúlyhiányt tapasztal. A biztos utalt arra, hogy a a kohéziós pénzekkel kapcsolatban Magyarország ügyében hozott mostani döntést egyelőre nem tudják kiegészíteni a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével, mert ehhez a brüsszeli apparátusnak nem csupán előrejelzésekre, hanem “kemény tényszámokra” lenne szüksége.