Sánta István Csaba jazzportréi Veszprémben

Sánta István Csaba jazzportréi Veszprémben

A jazz az egykori formabontásból a kreativitás révén közösségteremtő erővé vált - mondta az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa Sánta István Csaba jazzportré-kiállításának megnyitóján hétfőn Veszprémben.

Navracsics Tibor úgy fogalmazott, a jazzfesztiválok mára nem csupán a lázadók, a formabontók, a klasszikus zene kereteiből kilépni akaró új nemzedékek hitvallását, hanem sokkal inkább a konszolidált hagyományőrző városok és polgárok kulturális eseményeinek megkülönböztetett jelentőségű pontjait jelentik. Hozzátette, Európában minden második-harmadik napon, ha pedig az egész világot nézzük, minden nap van valahol egy-egy jelentős jazzesemény.

Sánta István Csaba alkotásai az uniós biztos szerint visszaadják a jazzkultúra atmoszféráját. A képek megmutatják, hogyan vált a jazz a polgárpukkasztásból, az új fejezet nyitásából, a hagyományos klisékből való kilépésből a kreativitás, a művészi kifejezés formájává. A jazz a VeszprémFest ikonikus műfajának tekinthető – utalt a város és a műfaj kötődésére köszöntőjében Mészáros Zoltán, a rendezvény főszervezője, aki szerint az, hogy húsz-harminc év múlva is élni fog-e a műfaj, a közönségen múlik.

A december 10-éig a veszprémi Hangvillában ingyenesen látogatható kiállításon 15 nagyméretű, két és félszer két méteres tablón olyan világhírű jazzművészek portréi láthatók, mint például Charles Lloyd vagy Quincy Jones. A négyszeres Magyar Sajtófotó-díjas, szabadúszó, erdélyi származású fotóriporter képei korábban a Müpában már láthatók voltak, a tárlat anyagát a budapesti intézmény bocsátotta rendelkezésre.