Korszakos fejlesztés a Magyar Nemzeti Névtér, amelynek segítségével elérhetővé válik a
“bruttó magyar szellemi termék”
– mondta el Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára kedden Budapesten. Hozzátette,
az egységes nemzeti névtérrel olyan internetes tudásbázis jön létre, amely okosabb, bővebb, pontosabb és megbízhatóbb, mint a wikipédia.
“A nemzeti múlt és kultúra ismerete a hazaszeretet legfontosabb alapja”
– fogalmazott az államtitkár.
A sajtótájékoztatón Tüske László, az OSZK főigazgatója kiemelte: 2014-ben kezdték el tervezni az OSZK “kettős költözését”, amely egyrészt a digitális átállást, másrészt a könyvtár új épületének megtalálását tűzte ki célul.
“Az OSZK a Budavári Palota F épületéből a Kilián-laktanyában kialakított új könyvtárba költözik át, valamint folyamatban van egy archivális raktár tervezése is Piliscsabán”
– mondta el.
Az eseményen Káldos János, az OSZK munkatársa hangsúlyozta: 2016-ban egy kormányhatározatban mintegy 10 milliárd forintot biztosítottak az OSZK informatikai fejlesztésére, amely mintegy 70 részprojektet ölel fel, köztük a Magyar Nemzeti Névteret és az Országos Könyvtári Platformot is. A fejlesztési program részeként eddig többek között lecserélték az OSZK teljes számítógépes állományát, elkészült a Corvina-honlap, elindult a Kulturális Statisztikai Rendszer, valamint megérkeztek a digitalizáló eszközök is – fűzte hozzá.
Kiemelte, egyebek mellett folyamatban van egy rendkívül fejlett és biztonságos központi számítógép-infrastruktúra kiépítése, új állományvédelmi és biztonsági eszközök érkeznek hamarosan a könyvtárba.
“Emellett a következő héten indul az azbesztmentesítés első szakasza az OSZK jelenlegi épületében, valamint belső építészeti munkák is kezdődnek”
– mondta el Káldos János.
Szijártó Zoltán, az OSZK informatikai fejlesztését végrehajtó Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnöke hangsúlyozta: a 2025-ig tartó teljes fejlesztési projekt megvalósítása jelenleg kétharmados szintnél tart.
A Magyar Nemzeti Névteret Szakadát István mutatta be. Kiemelte, az informatikai fejlesztés a különféle, eddig széttagolt adatbázisokban, katalógusokban és online lexikonokban szereplő személy-, földrajzi és testületi neveket teszi könnyen kereshetővé és elérhetővé egyetlen nyitott rendszerben.
