Míg 2008-ban 4,5 millió színházlátogató volt országosan, addig a 2016-os évadban már 6,7 millió, ami másfélszeres növekedést jelent – fejtette ki Rétvári Bence abból az alkalomból, hogy kedden van az első magyar hivatalos színielőadás évfordulója. A Várhegyen álló egykori karmelita kolostorban Kelemen László Magyar Játszó Társasága 1790. október 25-én adta elő Simai Kristóf piarista szerzetes Igazházi című darabját.

Mint Rétvári Bence kiemelte, a színházi műhelyek és az előadások száma az utóbbi évtizedben megduplázódott: tavaly 330 társulat játszott 26 473 alkalommal.

Az egy lakosra jutó színházlátogatások száma alapján a rangsort Eger vezeti, ahol a város minden polgára tavaly átlagosan 3,7-szer ment színházba. A legaktívabb települések élmezőnyében van még Budapest és Székesfehérvár, ahol minden lakóra 2,5, illetve 2,2 színházlátogatás jut.

A Miskolci Nemzeti Színháznak 193 éves fennállása óta nem volt annyi nézője, mint tavaly (135 ezer). A parlamenti államtitkár ismertetése szerint az előző szezonhoz képest mintegy 5 ezerrel többen váltottak jegyet a Veszprémi Petőfi Színházba is (84 ezer néző).

Mint megjegyezte, a kecskeméti Katona József Színház az előző évadban 120 éves házi rekordot döntött meg azzal, hogy mintegy négyszáz előadást mutatott be. Ezekre, illetve a városban tartott egyéb szabadtéri és vendégelőadásokra mintegy 120 ezren váltottak jegyet.

Bár tavaly is a nagy nézőszámmal kecsegtető zenés produkciók szállították a legtöbb nézőt, prózai produkciókkal is szép közönségsikereket lehetett aratni – hangoztatta Rétvári Bence.

Kitért arra is, hogy országosan a közönség több mint negyede (28 százaléka) bérletesként jár színházba. Közlése szerint bérlet- és jegyvásárlásra a magyarok tavaly 4,5 milliárd forinttal többet költöttek, mint egy évvel korábban.

Hozzátette: míg 1990-ben országosan 43 színház volt, addig 2010-ben 143, 2015-ben pedig 170 színházzal büszkélkedhetett az ország.

Míg 1990-ben 12 ezer, 2010-ben pedig 19 ezer színielőadást tekinthettek meg a nézők, 2015-ben már 26 ezer előadásra válthattak jegyet az érdeklődők.

Rétvári Bence értékelése szerint a nézőszám emelkedésére jó hatással voltak olyan kormányzati intézkedések, mint például a vállalkozások által igénybe vett és az előadó-művészeti szervezetek részére eljuttatott társaságiadó-kedvezmények, amelyek 2015-ben meghaladták a 22 milliárd forintot.

Az elért eredményekhez hozzájárultak az NKA erre szánt keretei, a költségvetésben megemelt kulturális támogatások és beruházások, valamint a nemzeti kultúraösztönző intézkedések is – közölte a parlamenti államtitkár.