37 országból 183 diák tanul magyarul

37 országból 183 diák tanul magyarul

A Debreceni Nyári Egyetem 91. tanévét hétfőn nyitották meg az egyetem főépületének aulájában: az ország legrégebbi és legnagyobb nyári kurzusán az idén 37 ország 183 diákja tanulja a magyart mint idegen nyelvet, és ismerkedik Magyarország kultúrájával, történelmével. 

A résztvevők között legnagyobb számban kínai, lengyel és amerikai diákok vannak, a kurzus legidősebb diákja 79 éves, a legfiatalabb 10, aki szüleivel érkezett a képzésre. Komolay Szabolcs (Fidesz-KDNP) kulturális alpolgármester szerint a nyári egyetem évtizedek óta olyan kultúrdiplomáciai misszió, amit mindig támogatott a város vezetése. “Fontos az itt élők számára, hogy milyen kép alakul ki a nagyvilágban rólunk magyarokról, Magyarországról és Debrecenről – tette hozzá.

Csernoch László, a Debreceni Egyetem (DE) tudományos rektorhelyettese szerint azzal, hogy intézményük otthont a nyári kurzusnak, részese lehet annak a munkának, amely a magyar nyelvet, kultúrát, történelmet, és talán egy kicsit a magyar gondolkodásmódot is népszerűsíti. A megnyitót megelőző sajtótájékoztatón kiemelték, hogy nemcsak a résztvevők, hanem az ösztöndíjasok száma is emelkedett az idén: csaknem 100 diák kapott támogatást a kurzusokon való részvételhez.

Szaffkó Péter, a nyári egyetem igazgatója szerint nem véletlen, hogy a legtöbb hallgató Kínából érkezik, ugyanis jelenleg már négy kínai felsőoktatási intézménnyel működik együtt a Debreceni Egyetem. 

 
Ezeknek a kapcsolatoknak köszönhetően szeptemberben már 39 kínai diák érkezik Debrecenbe – emelte ki a nyári egyetem igazgatója, megjegyezve, hogy olyan távoli, egzotikus országokból is érkeztek Debrecenbe magyarul tanulni vágyók, mint Angola, Peru, vagy éppen Szaúd-Arábia.

A Debreceni Nyári Egyetem nyitónapján emléktáblát avattak hétfőn a főépületben Hankiss János születésének 125. évfordulója alkalmából. Hankiss professzor nem csupán a Debreceni Nyári Egyetem alapítója volt, hanem 15 évig igazgatta is az intézményt. Ő alkotta meg a 1930-as években a kultúrdiplomácia fogalmát, amely ma is aktuális, hiszen a kultúra és nyelv közvetítő szerepe ma is jelentős a mindennapjainkban, különösen egy nyelvet és kultúrát oktató intézményben – hangzott el az emléktábla avatásán.