Méltó helyre kerülhet a cirkuszművészet

Hollandia után Magyarországon is felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe a cirkuszművészet, így a két ország már közösen kezdeményezheti, hogy a művészeti ágat felvegyék az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. Ez hangzott el az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.

A nemzetközi cirkuszszövetség megszólította az egyes országok szakmai szervezeteit, hogy próbáljanak meg felkerülni a saját nemzeti szellemi örökségi listájukra, mert az UNESCO-listára kerülést legalább két olyan országnak kell kezdeményeznie, ahol a művészeti ág szerepel a nemzeti listán – mondta el Fekete Péter, a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. (MACIVA) igazgatója.

Felidézte, hogy a nemzeti jegyzékbe való felvételhez készített beadványban egyrészt be kellett bizonyítani, hogy egy tradíciókkal bíró, komoly művészeti ágról van szó, amely a cirkuszművészet esetében egyben egy komoly családi tradíciót is jelent, hiszen a szakmai képzésen kívül a tudást sok esetben a családok generációról generációra adják át. 


Ezen túl be kellett mutatni, hogy mekkora közönséghez jutnak el, valamint részletezni kellett, hogy milyen szakmai közösségek kapcsolódnak szorosan a művészeti ághoz. Mindezeket komoly fotó- és videóanyagokkal kellett alátámasztani – mondta el az igazgató.


Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottsága javaslatára, az emberi erőforrások miniszterének döntése alapján a magyar cirkuszművészet a Mária-tisztelet zarándok és búcsú hagyományával, a hajdúdorogi Krisztus-katonaság hagyományával, a novaji Remélés – alakoskodó farsangi szokással és a magyarországi dudahagyománnyal együtt került fel a szellemi kulturális örökség magyar nemzeti jegyzékére szeptemberben.

Fekete Péter arról is beszélt, hogy a Fővárosi Nagycirkuszban végéhez közelednek a Lúdas Matyi című összművészeti produkció próbái, a rendhagyó darabot októbertől egy hónapon át láthatja a közönség a budapesti manézsban.