A rendező szülőföldjén, Nógrád megyében különösen nagy kultusza van a legtöbb országban bemutatott magyar mű, Az ember tragédiája szerzőjének, így a színházuk vezetése az író születésének 190. évfordulójától méltóképpen kívánt búcsúzni. Ezért tűzték műsorra a Madách-emlékév zárásaként színházalapítójuk, T. Pataki László művét, amelynek bemutatójára meghívták Madách Brazíliában élő leszármazottait is. A Zenthe Ferenc Színház rendezője megjegyezte, ő maga, rendezőtársa, a darab szerzője és szereplői is mind nógrádiak, a téma az, amely egyetemes, akárcsak Madách örökérvényű műve, Az ember tragédiája.
A Kit szerettél, Ádám? ősbemutatóját január 22-én a magyar kultúra napján a Madách Stúdióban tartják, majd január 27-től az új teátrumnak otthont adó salgótarjáni József Attila Művelődési és Konferencia Központban játsszák a darabot, melynek társrendezője a Zenthe Ferenc Színház színésze, Máté Krisztián, szereplői pedig a Majtényi Annát alakító P. Kerner Edit és a Fráter Erzsébetet alakító Müller Zsófia.
P. Kerner Edit, a szerző özvegye az MTI-nek elmondta, férje negyven éven át írt Madách Imréről, és Szabó József püspök azon mondatára kezdett az író feleségének, Az ember tragédiája múzsájának rehabilitálásába, hogy „valakinek ki kellene deríteni az igazságot a ledérnek tartott Fráter Erzsébetről.” T. Pataki László saját kutatásai, valamint irodalomtörténészek legfrissebb eredményei nyomán írta meg a Fráter Erzsébetről, majd a Majtényi Annáról szóló monodrámáját, amelyeket P. Kerner Edit olvasószínházi előadásként külön-külön bemutatott már a Felvidéken és Erdélyben is. Ebből a két műből született az ősbemutató előtt álló dramatikus játék, amit szeretnének Kárpát-medence szerte közönség elé vinni.
A Madách-kutató Andor Csaba az MTI-nek elmondta, T. Pataki László műve rávilágít arra, hogy árnyaltan kell nézzük a szerző és múzsája szerelmi kapcsolatát, amely harmonikus házasságnak indult, és elsősorban külső körülmények, Madáchnak a szabadságharcot követő bebörtönzése és az anyós el nem fogadása miatt torkollott a 19. században még igen ritka válásba, sőt, tragédiába.