Ezzel várja a berlini magyar intézet!

A hamar véget érő összetűzés ábrándjából világégésbe torkolló első világháború megrázkódtatásait mutatja be a Balassi Intézet berlini Collegium Hungaricumának (CHB) Moholy-Nagy Galériája egy médiainstallációs kiállítással, amelyet a térben és időben nagy távolságra lévő helyeket összekapcsoló féregjáratról szóló elméletre alapozva rendeztek meg.

“Mire a falevelek lehullnak, már otthon lesztek” – búcsúztatta a frontra induló katonákat 1914 augusztusában II. Vilmos német császár, akinek buzdításnak szánt jóslata illúziónak bizonyult, hiszen villámháború helyett totális háború és civilizációs sokk következett. Ez a gondolat a fő motívuma a berlini magyar kulturális intézet A nagy ábránd című kiállításának, amely a irodalom, a mozgókép, a fényképészet és a festészet eszközeit használva alakítja át kiállítóteret a jelenkort a száz évvel ezelőtti háború valóságával összekötő féregjárattá. A német főváros történelmi központjában álló neo bauhaus CHB-épület földszintjén és első emeletén berendezett kiállítás hét installációból áll. Az alapgondolatot a legvilágosabban talán a Solitude című munka mutatja be, amely a fehér háborúként ismert alpesi harcok történetét dolgozza fel.

Az Osztrák-Magyar-Monarchia olaszországi határvidékén, az Alpok több ezer méteres csúcsai körül 1915-től, Olaszország hadba lépésétől állóháború alakult ki. A front mindennapjairól sokáig viszonylag keveset lehetett tudni, de az utóbbi években sorra kerülnek elő maradványok – fegyverek, levelek, elesett katonák mumifikálódott holtteste – az egyik legnagyobb jelenkori probléma, a globális felmelegedés miatt indult gleccserolvadás nyomán. 
Baktay Anna Réka és Hitka Viktória installációja ezekből a nyomokból kiindulva alkot egységet a ropogó hóban halálba vonuló katonákról készült korabeli kép- és hangfelvételekből és az egykori csatatér helyén zöldellő turistaparadicsomról készült képekből.

A közép-európai térségre összpontosító kiállításon felhasználták a CHB legutóbbi, Újratárgyalni a békét című centenáriumi projektjének anyagát is, amelyben a trianoni, a Németországgal kötött versailles-i és az Ausztriával kötött saint-germain-i békeszerződést tárgyalták újra egy történelmi-politikai szerepjáték keretében. 
A más nemzetek történelme iránti megértést szolgáló programban 18-25 év közötti fiatalok vettek részt. A legfontosabb szabály az volt, hogy a játékosok nem képviselhetik saját nemzetüket és azt a szövetséget, amelynek tagjaként hazájuk harcolt az első világháborúban, így például egy magyar fiatal csak az antant, illetve az antant körül csoportosuló országok valamelyikének küldötteként vehetett részt a tárgyalásokon.

A béketárgyalások majdnem három napig tartottak, és végeredményeként “új békeszerződések” keletkeztek, amelyekben az utóbbi csaknem száz év tapasztalatait mozgósítva például más határokat állapítottak meg, mint a trianoni szerződésben, és másként szabályozták a jóvátételi kötelezettségeket, mint a versailles-i szerződésben. A június 28-án nyíló kiállításon ennek a szerepjátéknak a dokumentációját is felhasználták és bemutatják a tárgyalássorozaton készült dokumentumfilmet is. 
A lottóbevételekből kulturális kezdeményezéseket támogató német közalapítvány (Sitftung Deutsche Klassenlotterie) finanszírozásával megvalósult kiállítás kurátora Baksa-Soós Vera, a Moholy-Nagy Galéria művészeti vezetője. A tárlat október 26-ig látogatható, német nyelvű honlapja a grosse-illusion.de címen érhető el.

Kapcsolódó cikkek