Mint felidézte, a 2013 januárjában megalakult Első világháborús centenáriumi emlékbizottságban a Honvédelmi Minisztérium (HM), a Külügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vesz részt, együttműködve a Magyar Tudományos Akadémiával, továbbá a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal is. A közelmúltban Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter beszélt arról: kormányzati szintre emelve szervezik az első világháború 100. évfordulójával kapcsolatos rendezvényeket, ezért tárcaközi emlékbizottságot hoztak létre, mert úgy látják, “az első világháború alapjaiban alakította ki mai életünk kereteit (…) a közügyek vitáit, és azokat a fogalmakat, amelyekben ma is gondolkodunk”. Kovács Vilmos elmondta, hogy a HM és a háttérintézményeként működő HIM már évek óta készül a centenáriumra. Mint kiemelte: a katonák behívása és frontra vezénylésük az egész magyar társadalmat érintette. A férfi munkaerő eltűnt, a munka egy részét nőknek, fiatal felnőtteknek, akár gyerekeknek kellett elvégezniük. “Az első világháborúban harcolókkal, de a mai katonákkal szemben is kötelességünk, hogy korrekt módon mutassuk be a háború magyar oldalát”. A parancsnok úgy véli, hogy az első világháborúval kapcsolatban sok minden méltatlanul elfelejtődött, ráadásul az 1950-es évektől az 1989-ig tartó időszakban számos torz hátteret adó tanulmány, tananyag “szivárgott” be a társadalmi tudatba, illetve az oktatásba, így a mai nemzedékek sem ismerik kellőképpen, magyar szempontból, az első világháború történéseit. Kovács Vilmos azt mondta: az emlékbizottság is egyetért abban, hogy a tankönyvek is jelentős átalakításra szorulnak, sokkal inkább magyar szempontúaknak kellene lenniük. Ezzel együtt a HIM azt is tervezi, hogy a 80-as években íródott kétkötetes Magyarország hadtörténete című kiadványt újraírják. A négykötetesre tervezett új változat első két részét a tervek szerint 2014-ben adná ki a Zrínyi Kiadó.
A hadtörténeti intézet vezetője szerint az egyik legnagyobb adósság az első világháborús veszteségi adatbázis összeállítása és elérhetővé tétele, amelyre most a HIM és a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztálya vállalkozott. Kovács Vilmos kiemelte: jelenleg sem lehet pontosan tudni, hogy a Magyar Királyságot mekkora veszteség érte az első világháborúban. Bécsben az egész Monarchiát érintően megvannak a hősi halottak, eltűntek, hadifoglyok kilétét tartalmazó nyilvántartások. A magyart több forrásból kell összeállítani. A munka nagyjából két éve kezdődött, mostanáig 300 ezer hősi halott, eltűnt, sebesült, illetve hadifogságba esett magyar katona nevét sikerült összegyűjteni. A parancsnok szerint nagyjából 2016-ban elkészülhet egy “vállalható adatbázis”, de már ebben az évben digitálisan elérhetővé és kutathatóvá kívánják tenni az adatbázist, hiszen szinte nincs olyan magyar család, amelynek hozzátartozója, ismerőse ne lenne érintett az első világháborúban. Kovács Vilmos szólt arról is, hogy léteznek úgynevezett ezredtörténetek, amelyeket történészek és katonák írtak az első világháború után. Ezt a nagyjából százharminc könyvet is digitalizálni, online olvashatóvá szeretnék tenni. Mindezeken felül több ezer katonai térkép, kitüntetési javaslat és egyéb korabeli írásos anyag digitalizálása is folyamatban van. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum a centenáriumra állandó kiállítással is készül. A mintegy 600 négyzetméteres területen, a tervek szerint szeptembertől interaktív és más korszerű eszközökkel szeretnék bemutatni az első világháború történetét. A Dunára is terveznek kiállítást a Lajta monitoron. A HIM hajója márciustól a Parlament előtt kialakítandó kikötőben állomásozik majd. Nyár végén, ősszel hajójáratok indítását is tervezik, amelyek a Duna magyarországi szakaszán biztosan – megegyezés függvényében Ausztriában is – több helyen kikötnek majd, ahol helyi megemlékezéseket, programokat tartanak. Szeretnének egy kiállítási vonatot is indítani a lengyelországi csaták évfordulójára 2014-2015-ben, majd 2017-ben magyar-szlovén-olasz közös vonatutat is terveznek. Európa-szerte terveznek valamilyen programot, megemlékezést. Több országgal közös rendezvényekre készül Magyarország. Az első külföldi rendezvény nyáron egy lengyelországi kiállítás lesz, ahol külön magyar termet rendezhetünk be – mondta a parancsnok. 2015-ben egy római kiállítás következik, amely azért is érdekes, mert “az olaszokkal szembenálló félként harcoltunk a háborúban”.
