Megjegyezte, hogy a magyar gazdaság teljesítménye kimagasló volt a harmadik negyedévben az EU-n belül, és úgy vélte az uniós pénzek beáramlása még jövőre is jelentős lesz. A termelési oldalon az építőipar szerepe kiemelkedő a növekedésben, az iparé viszont a korábbinál lanyhább volt – jegyezte meg.
Az idei inflációs prognózist az októberben várt 3,0 százalékról 2,9 százalékra, a jövő évit pedig 3,5 százalékról 3,4 százalékra csökkentették.

“Az infláció lassan emelkedik, de nincs erős árnyomás a gazdaságban”

– tette hozzá.

A nettó reálkeresetek az előrejelzés szerint a tavalyi, kimagasló 10,3 százalékos növekedés után idén 8,2 százalékkal tovább bővülhetnek,

a munkanélküliségi ráta a decemberi előrejelzés szerint 3,7 százalékos lehet idén, jövőre pedig 3,3 százalékra süllyedhet. Az államadósság-ráta az év végére GDP-arányosan 72,0 százalékra csökkenhet, jövőre 71,0 százalékra mérséklődhet. Az uniós módszertan alapján az államháztartási deficit 2018-ban és 2019-ben is elérheti a GDP 2,8 százalékát, magasabb lehet annál, amit a kormány várt, vagyis az idei, 2,4 százalékos hiánynál – magyarázta.

A nemzetgazdasági beruházások növekedése a harmadik negyedévben 22 százalékot meghaladó ütemre gyorsult, amivel az első háromnegyedév átlagos dinamikája 16,9 százalékos lett. Az idén a beruházások éves átlagban jó eséllyel 17-19 százalékkal bővülnek.

A Kopint-Tárki vezérigazgatója jelezte: idén és jövőre is éves átlagban 319 forint/euró árfolyamot várnak.

Nagy Katalin vezető kutató ismertette: a világgazdasági növekedés elérte a csúcsát,a következő két évben kicsivel 3 százalék feletti növekedés várható. Az eurózónában is lassul a növekedés, amit a kereskedelmi háború veszélyének növekedése, a vállalatok pesszimizmusa okoz. Idén 1,9 százalékos, jövőre 1,6 százalékos gazdasági bővülés lehet az euróövezetben.