Hangsúlyozta, nem hangzott el olyan felvetés, hogy le kellene állítani a Néprajzi Múzeum leendő otthonának építését az Ötvenhatosok terén.

“Ez arra utal, hogy mindegyik politikai oldal érzi: 150 éves adósságot törleszt, ha története során először a múzeum végre saját célra épült otthont kap”

– jegyezte meg.

Kemecsi Lajos elmondása szerint a kivitelezés nagyon előrehaladott állapotban van, rövidesen elkészül a földfelszín alatti épületrész, ami a teljes múzeum mintegy kétharmadát teszi ki.

“Az épületet a tervek szerint 2021 végén adják át. Már idén elkészült azonban a Néprajzi Múzeum jövőbeli háttérbázisául szolgáló Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, ahol jelenleg a csúcstechnológiát képviselő raktártechnológia és gépészet beszerelése zajlik”

– fűzte hozzá.

A főigazgató emlékeztetett arra, hogy a hatályos kormányhatározat szerint mostani, Kossuth téri otthonukat 2020 júniusáig kell átadniuk, de az ígéretek szerint ez a dátum rövidesen 2020 végére módosul.

“A Kossuth tér megújítását célzó Steindl Imre Programmal nagyon jó az együttműködés”

– hangsúlyozta.

Kemecsi Lajos kiemelte, az új épület megnyitásáig a Néprajzi Múzeum még aktívabban van jelen az online térben, jól halad a költözés előkészítése és a gyűjtemény digitalizálása, valamint előrehaladott állapotban van a leendő állandó kiállítás tervezése is.

Elmondása szerint az új Néprajzi Múzeum állandó tárlata is az intézmény saját gyűjteményén alapul majd, a kiállítás alapterülete pedig az eddigi 1200-ról 3000 négyzetméterre nő.
A magyar anyagon kívül a tárlat a nemzetközi anyagot is megmutatja, de nem külön, “rezervátumként”, az alapkoncepció ugyanis nem a legszebb darabok egyszerű felsorakoztatását célozza, hanem a látogatóban felmerülő kérdések megválaszolására koncentrál – árulta el, hozzátéve: az állandó kiállítás mellett nagyszabású időszaki tárlatokkal is jelentkeznek majd.

Mindaddig a Néprajzi Múzeum más módokon mutatja meg magát: az #Etnoishappening kampány során például egy-egy napra korábbi otthonai mellé települt ki, a közösségi médiában pedig megtöbbszörözte feliratkozóinak számát és aktivitását – számolt be.

Kemecsi Lajos kitért a gyűjtemény jelenleg zajló digitalizálására is, amely elmondása szerint nem csak a költözés előkészítése miatt fontos.

“A 20. század első évtizedeiből származó nitrátos negatívok például rendkívül tűzveszélyesek, hűtőkamrában kell őket tárolni. Ezt a fotóanyagot eddig egyáltalán nem digitalizálták, most azonban ez teljes körűen megtörtént, az eredmény pedig rövidesen online is elérhető lesz”

– közölte a főigazgató.

Pálóczy Krisztina, a Néprajzi Múzeum Hangtárának muzeológusa a Bartók Béla népzenei gyűjtéseinek internetes közzétételét célzó programról beszélt. Az intézmény mintegy 3500 Bartók által gyűjtött dallamot őriz sérülékeny viaszhengereken, ezek online publikálását ezen a honlapon végzik.

“A magyar és a török gyűjtések tematikus aloldalai mellé most elkészült a román dallamok fejezete is, rövidesen pedig a Bartók által rögzített szlovák népdalok is tematikusan rendezve lesznek elérhetők és kereshetők”

– mondta el Pálóczy Krisztina.