A Nézőpont Intézet tanácskozásán Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke kiemelte, az a magyar-német kapcsolatok fő problémája – amely egyúttal közép-európai probléma is -, hogy Németországot Európán belüli geopolitikai helyzete egyszerre teszi közép-európaivá és nyugat-európaivá, de Berlin inkább a nyugat-európai identitását hangsúlyozza, a közép-európait pedig elhanyagolja.

“Holott Németországnak mindkét diktatúráról van tapasztalata, és éppen ez a közös a közép-európai országokban”

– magyarázta.

Úgy látja, ezért azt lehetne gondolni, hogy Németország sokkal nagyobb érzékenységgel viseltetetik Közép-Európa geopolitikai döntései iránt. Helmut Kohl kancellár idején ez még így volt, de mára eltűnt ez a megközelítés a német politikából, és a nyugati orientáció került előtérbe – közölte. Balog Zoltán a migrációval kapcsolatban kifejtette,

a történelmi identitással kapcsolatban Közép-Európában sokkal nagyobb az érzékenység, mint azokban az országokban, amelyeknek nincs tapasztalatuk a kommunizmusról, vagy nem voltak olyan helyzetben, hogy hosszú ideig nem maguk gyakorolták a szuverenitásukat.

“Sok országnak értelmezhetetlen, hogy milyen az, amikor azoknak, akik a végső szót mondják ki felettünk, nincs közük a mi kultúránkhoz”

– fogalmazott.

Azt mondta, az EU-n belül el kellene fogadni azokat nézetkülönbséget, amelyeknek politikai, társadalmi, kulturális következményei vannak, meg kellene tanulni együtt élni ezekkel, ebben áll a kompromisszum. A nyugat-európai társadalmakban a beáramlott migránsok integrációja az egyik legfontosabb belpolitikai, gazdaságpolitikai, oktatáspolitikai és foglalkoztatáspolitikai kérdés, Magyarország számára azonban ezek a kérdések nem léteznek – vélekedett. Hozzáfűzte, ezért nem tudunk konszenzusra jutni, és Nyugat-Európának el kell fogadnia, hogy Közép-Európa más úton jár.

Balog Zoltán szerint “lehet, hogy van egy lelki törés” a magyar-német viszonyban, mert Németországnak nehéz elfogadnia, hogy vannak országok, amelyek nem akarják azt, ami náluk van.

“Remélhetőleg nem lesz emiatt egyoldalú a viszony”

– mondta.

Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet vezető kutatója egy 2018 októberében készített telefonos közvélemény-kutatás eredményeit ismertetve azt mondta, a magyarok 54 százalékának inkább jó véleménye van Németországról, míg 32 százaléknak inkább rossz. Az előző évhez képest 56-ról 62 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik szerint jók a kapcsolataink Németországgal – közölte. Hozzátette, a gazdasági kapcsolatok megítélése különösen javult, 62-ről 69 százalékra nőtt az ezt a terültet pozitívan értékelők aránya.

A kutató kitért arra, a magyarok 42 százaléka szerint a gazdasági kapcsolatok kölcsönösen előnyösek a két országnak, 25 százalék szerint azonban inkább Németország húz hasznot ezekből.

“A migrációs politikát illetően a megkérdezettek 68 százaléka egyetért a magyar kormány politikájával, 73 százalékuk pedig nem ért egyet a német kormányéval”

– mutatott rá Nagy Dániel.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője kiemelte, Magyarország a legnagyobb barátja Németországnak, elkötelezett híve és támogatója, valamint talán a Németországról legpozitívabban gondolkodó ország. Ugyanakkor a migráció megnehezítette a kapcsolataikat az elmúlt években – vélekedett. Azt mondta, azonban úgy tűnik, a CDU újragondolja a migrációról kialakított álláspontját, ami esélyt ad arra, hogy az idei év jobban sikerüljön a kétoldalú kapcsolatok szempontjából.