Vörös tér, Moszkva, Oroszország, forrás: pixabay.com

Orosz–ukrán háború: Így látják a gazdaság helyzetet Moszkvában

Orosz–ukrán háború: Így látják a gazdaság helyzetet Moszkvában

Az ukrajnai "különleges hadművelet" jogi státusza nem változik, Oroszország számára azonban már de facto háború kezdődött. Ezt jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.

Peszkov ezzel, kérdésre válaszolva, egy pénteken az Argumenti i Fakti című lapban megjelent nyilatkozatát pontosította, amelyben kijelentette, hogy Oroszország a nyugati országok beavatkozása miatt hadiállapotba került.

“Hadiállapotban vagyunk. Igen, ez különleges hadműveletnek indult, de amint ott megalakult ez a társaság, amint a kollektív Nyugat Ukrajna oldalán résztvevője lett ennek, számunkra ez már háborúvá vált”

– mondta Peszkov az Argumenti i Faktinak nyilatkozva, majd hozzátette, hogy ezt a tényt mindenkinek meg kell értenie a saját “belső mozgósításának érdekében”.

Utólag, pénteki telekonferenciáján a Kommerszant FM-nek a konfliktus hivatalos meghatározását firtató kérdésére válaszolva a Kreml szóvivője azt mondta:

“Lényegében azt követően, hogy a kollektív Nyugat belépett ebbe az egészbe, ez háborúvá változott. De jure ez különleges hadművelet. De facto számunkra ez háborúvá vált, miután a kollektív Nyugat egyre inkább és közvetlenebbül emeli a konfliktusban való részvételének szintjét. Vagyis lényegi változások következtek be, de nem jogi értelemben.”

Arra a felvetésre, hogy mi a teendő azokkal az emberekkel kapcsolatban, akiket háborúellenes felhívások, egyebek között a “Nem a háborúra!” szlogen miatt ítéltek el, Peszkov azt mondta, hogy az ő esetükben “teljesen más a kontextus”.

A szóvivő a telefonos sajtótájékoztatón azt is elmondta, a Kreml jó néven venné, ha az Egyesült Államok felszólítaná a kijevi rezsimet, hogy hagyjon fel a békés orosz célpontok, a lakóházak és szociális létesítmények elleni “terrorista tevékenységével”.

“Oroszország nem engedheti meg, hogy a határán egy olyan állam létezzen, amelynek dokumentált szándéka, hogy bármilyen módszert alkalmazva elvegye tőle a Krímet, nem is beszélve az új régiók területéről”

– mondta a szóvivő az Argumenti i Fakti című lapnak, majd hangsúlyozta, hogy Moszkva számára a legfontosabb a – 2023-ban elcsatolt – négy új régióban élő emberek biztonsága, valamint a Kijev által “de facto megszállt területek felszabadítása”.

“Katasztrofális következményeket” helyezett kilátásba a szóvivő az érintett bankok számára az Európában lévő orosz kintlévőségek kisajátítása esetére. Rámutatott, hogy az unióban elhangzott kijelentések ellenére az eszközök kamatai nem gazdátlanok, azoknak van tulajdonosuk.

Kapcsolódó cikkek