Zsigmond Barna Pál bejegyzése szerint a lap felveti, hogy mielőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát, sok európai vezető homokba dugta a fejét és nem volt hajlandó elismerni a közelgő háborús veszélyt. Most pedig, a háború harmadik évében ugyanígy nem a békéről, hanem a háború katonai és pénzügyi támogatásáról beszélnek. Ez még hosszabb, még nagyobb háborúhoz, akár világháborúhoz vezet. Azt is írja, nagy felháborodást keltett európai vezető politikusok körében Ferenc pápa azon kijelentése, miszerint bátorság kell felemelni a fehér zászlót, és béketárgyalásokat kezdeni, mielőtt a dolgok még rosszabbra fordulnak.

“Emmanuel Macron francia elnök 2024 februárjában odáig ment, hogy egy újságírói kérdésre adott válaszában nem zárta ki, hogy valaha szárazföldi francia csapatok lépjenek Ukrajnába, hogyha ez a célok eléréséhez szükséges lesz”

– írja Zsigmond Barna Pál. A francia elnök az állítását később a francia köztelevízióban is megismételte, kiemelve, hogy semmilyen eszköz használatától sem szabad visszariadni Oroszország ellen – emlékeztetett az államtitkár.

A magyar politikus szerint megdöbbentő, hogy a francia elnök mögé további politikusok is felsorakoztak. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a francia elnök kijelentésre reagálva üdvözölte Emmanuel Macron katonák Ukrajnába küldésére vonatkozó kezdeményezését, majd hozzátette, hogy nem tartja elképzelhetetlennek NATO-erők ukrajnai jelenlétét. Petteri Orpo finn miniszterelnök Strasbourgban, az Európai Parlamentben tartott felszólalásában Ukrajna támogatását nemcsak erkölcsi, hanem stratégiai szükségszerűségnek is nevezte. Szerinte Oroszország legyőzhető, amelyhez a pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak, most pedig a politikai elköteleződést kell bizonyítani – olvasható a bejegyzésben.

Zsigmond Barna Pál idézi Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét is, aki a februári müncheni biztonságpolitikai konferencia margóján a Financial Times-nak adott interjújában a védelmi kiadások kapcsán kijelentette, hogy “többet kell költenünk, jobban kell költenünk, európai módon kell költenünk”.

Az államtitkár azt is írja, hogy a nyugati államok beavatkozása miatt az orosz retorikában is fordulat állt be: a Kreml szóvivője közölte, hogy az ukrajnai invázió egy “különleges katonai műveletként” indult ugyan, ám mostanra úgy látják, hogy “háborúban” állnak. Mindeközben Európa egyre inkább magára marad Ukrajna finanszírozásával – olvasható a bejegyzésben. Az írja, az Egyesült Államokban a novemberben esedékes amerikai elnökválasztáson Joe Biden és Donald Trump között az egyik fő politikai törésvonal várhatóan a háború folytatása vagy a béke előmozdításának kérdése lesz. Ukrajna pénzügyi támogatása ugyanakkor már most is akadozik. Miután 2024. február 7-én a washingtoni szenátus leszavazta a több mint 118 milliárd dollárnyi forrást előirányzó kiegészítő finanszírozási törvénytervezet eljárási napirendre vételét, amely Ukrajna és Izrael, valamint az indo-csendes-óceáni térség támogatása mellett határvédelmi és bevándorlásügyi reformokat is tartalmazott volna, egy héttel később elfogadott egy javaslatot, amely mintegy 60 milliárd dollárt biztosítana Ukrajna számára.

“A jóváhagyási folyamat azonban ezt követően elakadt a képviselőházban. Az európai államok háborúpártiságát jól példázza, hogy 19 európai ország parlamentjének házelnöke levélben kérte a képviselőház republikánus elnökét a szenátus által támogatott törvénytervezet elfogadására”

– írja Zsigmond Barna Pál.

Véleménye szerint a képet tovább árnyalja, hogy a Financial Times értesülései szerint az USA vezetése felszólította Ukrajnát, hogy hagyjon fel az orosz energetikai infrastruktúra támadásával, mivel az nemzetközi szinten elszabadíthatja az olajárakat. A nyersolaj ára az idei évben 15 százalékkal emelkedett, amely felfelé tolja az üzemanyag árát is – éppen a választási kampány kezdetén. Ez kedvezőtlenül érintené az újraválasztásra készülő Biden elnök esélyeit, tekintettel az amerikai lakosság üzemanyag árak iránti érzékenységére – olvasható a parlamenti államtitkár bejegyzésében.