napnyugta Londonban, fotó: pixabay.com

Október közepén választhatnak az angolok

Október közepén választhatnak az angolok

Boris Johnson brit miniszterelnök megerősítette szerdán, hogy kormánya kész október közepén előrehozott parlamenti választásokat tartani, ha az ellenzék törvényt alkot a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnésének tilalmáról.

Johnsont a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni alsóházi órájában az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn arról faggatta, hogy a kormány milyen új megállapodási javaslatokat terjesztett az Európai Unió elé. Johnson ugyanis az elmúlt napokban többször kijelentette, hogy “lendületes” tárgyalások folynak Brüsszellel az alsóház által háromszor is elvetett eredeti Brexit-megállapodás alternatíváiról, de e tárgyalásokról eddig semmiféle részlettel nem szolgált.

Corbynnak válaszolva Johnson szerdán ismét csak annyit mondott, hogy kormányának eltökélt szándéka egy új megállapodás elérése az október 17-i EU-csúcson, és utána az ország kiléptetése az EU-ból az október 31-i határnapon.

A kormányfő ezután megkérdezte: Corbyn hajlandó lenne-e támogatni, hogy a britek október 15-én választásokon dönthessenek az ellenzék Brexit-stratégiájáról.
Amikor Corbyn nem adott egyértelmű választ, Boris Johnson azzal vádolta az ellenzék vezetőjét, hogy fél “a népítélettől”. Sir Keir Starmer, a Munkáspárt árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje szerdán a BBC rádióban kijelentette: a Labour is előrehozott választásokat akar, de nem Johnson, hanem a saját feltételei alapján.

A brit kormányfő a szerdai vitanapon kijelentette:

“teljesen egyértelmű, hogy kormányának sikerül új megállapodást kötnie Brüsszellel a kilépés feltételrendszeréről.”

Johnson sokszor hangoztatott álláspontja az, hogy a brit EU-tagság mindenképpen megszűnik október 31-én, akár sikerül újratárgyalni az előző miniszterelnök, Theresa May részéről az Európai Unióval tavaly novemberben elért, a londoni alsóházban viszont háromszor is elvetett megállapodást, akár nem. Boris Johnson ezt a szerdai alsóházi vitában is megismételte. Johnson azonban előző este komoly vereséget szenvedett, miután az alsóház megszavazta azt a munkáspárti javaslatot, amely lehetővé teszi a megállapodás nélküli Brexit tilalmát célzó törvénytervezet napirendre vételét.

A képviselők a 328-301 arányban meghozott döntéssel gyakorlatilag kivették a konzervatív párti kormány kezéből a parlamenti ügymenet irányítását.

A kormánnyal a kedd éjszakába nyúló szavazáson a tory frakció 21 tagja is szembefordult; őket szerdán kizárták a frakcióból és megtiltották számukra, hogy a következő parlamenti választáson a Konzervatív Párt színeiben induljanak. A Konzervatív Párt a 21 képviselő kizárása után kisebbségbe került az alsóházban. A rendezetlen Brexit tilalmáról szóló törvénytervezetet a ház szerda este megvitatja és szavaz is róla.

A tervezet lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

A brit miniszterelnök az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását. Boris Johnson a háromórás vita után tartott kedd éjjeli szavazás eredményére reagálva előrehozott választások kiírásának lehetőségére tett egyenes utalást arra az esetre, ha a parlament szerdán megszavazza a rendezetlen Brexit tilalmát célzó ellenzéki indítványt is.

A választások lehetséges időpontját eddig hivatalos forrásból nem erősítették meg, de a szerdai alsóházi vitanapon Johnson – most első ízben – többször is egyértelműen az október 15-i időpontot említette.

Ez szokatlan, mert október 15. keddi napra esik, jóllehet Nagy-Britanniában több évtizedes hagyomány, hogy a népképviseleti választásokat csütörtöki napokon tartják.

Kapcsolódó cikkek