illusztráci

Emberéleteket és gazdaságokat lehetne megmenteni ezzel

Emberéleteket és gazdaságokat lehetne megmenteni ezzel

Az elmúlt évszázadban nem dokumentálták megfelelően a hőhullámokat Fekete-Afrikában, vagyis az afrikai kontinens Szaharától délre eső részén. Ez derült ki az Oxfordi Egyetem kutatóinak jelentéséből, amely szerint a hiányos dokumentáció aláássa az emberéletek és egész gazdaságok védelmét célzó korai előrejelző rendszerek hatékonyságát.

A szakemberek szerint a szélsőséges időjárási eseményeket nyilvántartó nemzetközi EM-DAT adatbázisban mindössze két afrikai hőhullám adatai szerepelnek 1900 óta, míg a világ más régióiban több tucatnyit jegyeztek fel az elmúlt évtizedekben.

A kutatók szerint a szaktudás hiánya, a téma nem megfelelő kezelése és a korlátozott megfigyelési hálózat számlájára írhatók a hiányos adatok.

“Mind a megfigyelések, mind az éghajlati modellek azt mutatják, hogy a fekete-afrikai régió a hőhullám-aktivitás egyik gócpontja. Ám ezeket a jelenségeket nem dokumentálják. Olyan, mintha meg sem történnének, pedig tudjuk, hogy nem így van”

– mondta Luke Harrington, a tanulmány egyik szerzője, az egyetem környezetváltozási intézetének kutatója.

A tanulmány szerint a Fekete-Afrikából jelentett két hőhullámmal szemben Európában 83-at dokumentálták az elmúlt negyven évben.

Környezetvédelmi aktivisták arra figyelmeztetnek, hogy a szélsőséges hőhullámokra vonatkozó adatok hiányából fakadóan Afrika kimarad a klímaváltozás hatásairól folyó világszintű közbeszédből. Egy márciusban, az Environmental Research Letters című folyóiratban közölt tanulmány szerint 2100-ra valószínűleg több mint félmilliárd ember lesz kitéve a biztonságos szintet meghaladó hőstressznek, amennyiben a globális átlaghőmérséklet tovább emelkedik.

A tanulmány továbbá rámutatott, hogy jelenleg évente mintegy 275 millió embert sújt legkevesebb egy napig veszélyes mértékű hőstressz.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a szélsőséges hőség veseelégtelenséghez, pszichiátriai problémákhoz és kiszáradáshoz vezethet, továbbá súlyosbíthatja a szívproblémákat.

Friederike Otto, az intézet igazgatója szerint egy jól működő korai előrejelző rendszerrel azonban életeket lehet menteni.

“A korai figyelmeztetés tudatosítja az emberekben a rendszeres vízivás fontosságát és a kormányok is tudnak gondoskodni ingyenesen elérhető ívóvízről, valamint megnyithatják a hűtött középületeket az embereknek”

– jegyezte meg a szakember.

A kutatók szerint egészségügyi szakértők, katasztrófakutatók és meteorológusok együttműködésével pótolni lehetne a Fekete-Afrikára vonatkozó adatokat az adatbázisban, ennek segítségével előre lehetne jelezni a szélsőséges időjárási eseményeket a jövőben.

Kapcsolódó cikkek