A korábban tervezetthez képest legalább egy héttel későbbre halasztotta a japán kormány az új jegybankelnök személyére vonatkozó javaslatát, miután a miniszterelnök és pénzügyminisztere között nézeteltérés támadhatott az új jegybanki gazdaságösztönzés mértékéről.

A jelenlegi elnök mandátuma március végén jár le.

A kormányzati kinevezési folyamatra rálátó források a Reuters hírügynökségnek elmondták:  Abe Sindzo miniszterelnök olyan jegybankelnököt látna szívesen, aki hajlandó radikális lépések megtételére annak érdekében, hogy az ország kikerüljön a deflációs környezetből. A pénzügyminiszter Aszo Taro, és más kormánypárti képviselők azonban mérsékeltebb jelölt mellett állnak ki, mivel tartanak attól, hogy egy markánsabb fellépés veszélyeztetné a pénzpiaci stabilitást.

A japán kormányfő hétfőn még úgy nyilatkozott, hogy “hamarosan” – hírügynökségi források szerint még ezen a héten – bejelentik a jelölt személyét. A gazdaság fellendítéséért felelős miniszter Amari Akira azonban kedden úgy fogalmazott, Abe miniszterelnök csak azt követően nevezi meg jelöltjét, hogy hazatért a hét második felére tervezett amerikai látogatásáról.

“Miután a miniszterelnök hazatért, megteremtjük az ellenzéki pártokkal való megegyezés alapjait”.

A miniszterelnök jelöltjét a parlament alsó- és felsőházának is jóvá kell hagynia. Utóbbiban a kormányzó erők kisebbségben vannak.

A késlekedésnek más oka is lehet. Öt évvel ezelőtt a japán törvényhozás olyan szabályt alkotott, amely automatikusan kizárja a jegybankelnöki pozícióra esélyesek közül az olyan jelölteket, akiknek a személye a tárgyalások alatt kiszivárog.

A kormányzó Liberális Demokrata Párt 2012 decemberében azzal az ígérettel került hatalomra, hogy agresszív monetáris és költségvetési ösztönző politikával próbálja meg kihúzni a gazdaságot  a recesszióból.

Az új kormány terveinek hatására a jen november óta 15 százalékkal esett a dollárhoz képest, miközben az irányadó Nikkei mutató 30 százalékkal erősödött. A jen gyengülésének hatására szakmai körökben arról beszélnek, újabb devizaleértékelési háború kezdődhet, amelyben az egyes országok egymást túllicitálva igyekeznek leértékelni fizetőeszközüket, hogy így segítsék a kiviteli szektorukat.

Az abei politikának már megvan az első jegybanki döntése: a japán jegybank januárban kétszeresére, 2 százalékra emelte inflációs célját és 2014-től korlátlan eszközvásárlási programot hirdetett meg.