Elmondta, észrevették, hogy Oroszország egyre aktívabb a térségben. Sorra nyitják meg újra a szovjet időkben kiépített bázisokat, amelyeken legmodernebb fegyvereiket, köztük hiperszonikus rakétákat állomásoztatnak és tesztelnek, ezért a NATO-nak is meg kell erősítenie ott a jelenlétét. A munka már el is kezdődött.

Először tengerészeti felderítő és járőr repülőgépeket szereznek,

hogy pontos képet alkothassanak arról, mi zajlik “fenn, a messzi északon”, majd még tovább fokozza “erőfeszítéseit” – fejtette ki Jens Stoltenberg, aki a napokban Justin Trudeau kanadai kormányfővel látogatta meg Kanada sarkvidékét. A Welt am Sonntag összeállításában kiemelte, hogy a NATO-főtitkár először kereste fel Kanada sarkvidéki területét. Arról is beszélt, hogy a régió stratégiai szempontból igen fontos a NATO-nak, mert

dőntő jelentőségű összeköttetés Európa és Amerika között, és itt a legkisebb a távolság Észak-Amerika és Oroszország között.

Moszkva törekvéseit jellemezve a cikkben idézték Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nemrég tett kijelentését az Északi-sarkvidékről. Így fogalmazott:

“mindenki számára régóta teljesen világos, hogy ez a mi területünk, ez a mi földünk”.

Oroszország mellett Kína is fokozott érdeklődést mutat az Északi-sark iránt, amely gazdag természeti erőforrásokban. A jégpáncél alatt található például a világ földgázkészletének harmada és kőolajkészletének 16 százaléka, az éghajlata pedig a globális átlagnál háromszor gyorsabban melegedik, ami megkönnyíti az erőforrások kiaknázását és lehetőséget ad új kereskedelmi útvonalak megnyitására.