Magyarország szoros együttműködésre törekszik Németországgal

Magyarország szoros együttműködésre törekszik Németországgal

Orbán Viktor miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár kezet fog a közös sajtótájékoztatójuk végén Berlinben 2018. július 5-én, fotó: Koszticsák Szilárd/MTIMagyarország máshonnan nézi a világot, így másképpen is látja, de szoros együttműködésre törekszik Németországgal. Ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Berlinben Angela Merkel német kancellárral folytatott megbeszélése után. Merkel a közös sajtótájékoztatón kiemelte, fontos és helyes, hogy Magyarország védi európai uniós (EU-) külső határát, de nem szabad megfeledkezni az "Európa lelkét jelentő humanitásról".

Orbán Viktor hangsúlyozta, Magyarország déli határa védve van, onnan migránsok nem érkezhetnek Németországba és Ausztriába sem, és “a határt védve tartjuk a jövőben is”. A miniszterelnök kitért arra, Magyarország óriási terhet vesz le Németország válláról azzal, hogy megakadályozta, hogy bárki a törvények megkerülésével lépjen Magyarország területére. Egy kérdésre válaszolva kifejtette: méltánytalannak érzi, hogy Magyarországot gyakran a szolidaritás hiányával vádolják, holott napi 24 órában nyolcezer ember fegyverrel védi a déli határt, amelyen ha belépnének a migránsok, azonnal Németországba mennének. Naponta négyezer-ötezer migráns érkezne Németországba a határvédelem hiányában, ezért ez komoly szolidaritást jelent Magyarország részéről.

Magyarország álláspontja a migráció tekintetében évek óta változatlan, és ezt mindig őszintén, egyenesen el is mondta – közölte. Emlékeztetett: Magyarország azért épített kerítést a déli határára, hogy visszanyerje az ellenőrzést a saját területe felett. Hozzátette azt is, hogy Magyarország stratégiai célja megvédeni Európát azért is, hogy a Schengennel védett belső piac zavartalanul működhessen.

A kormányfő hangsúlyozta, jogi természetű vita van kibontakozóban arról, hogy nem Magyarország az első belépési pont az Európai Unió területére, hanem leginkább Görögország. Ezért Magyarország szerint Németországnak Görögországba kell visszaküldeni az embereket, és “készen állunk megvitatni ezt a hosszú vitát” – fűzte hozzá.

A német kancellár kiemelte, hogy a magyar kormányfővel intenzív tárgyalást folytattak, amelyen világossá vált, hogy a migráció területén egy sor kérdésben egyeznek az álláspontok, de a migráció “belső dimenzióit” tekintve nézetkülönbségek vannak a két kormány között. Németország szerint ugyanis a külső határok védelme nem jelenthet bezárkózást, és az Európa alapját jelentő humanitás miatt nem szabad megfeledkezni arról, hogy “emberek érkeznek hozzánk” – mondta Angela Merkel. Kiemelte, hogy az illegális migráció visszaszorítását tekintve nincs vita, viszont a német álláspont szerint lehetőséget kell adni a legális migrációra, például menekültkontingensek befogadásával, oktatási, képzési programokkal vagy a szakképzett munkavállalók bevándorlásának szabályozásával.

Az EU-ban máshol regisztrált, de Németországba igyekvő menedékkérők elhelyezésére és a regisztráció szerinti tagországba való visszajuttatásra szolgáló tranzitközpontok ügyével kapcsolatban kérdésre válaszolva elmondta, hogy Magyarország ugyan nyilvántartásba veszi az érkező menedékkérőket, de nem ismeri el a menekültügyi eljárás lefolytatására vonatkozó illetékességet, mert azt a nézetet vallja, hogy az a tagállam illetékes, amelyben az illető megérkezett a közösség területére, és ez a tagállam nem Magyarország. A nézetek ugyan itt is eltérnek, de tárgyalni lehet az ügyről – jegyezte meg Angela Merkel.

A kancellár kiemelte, hogy Németország és Magyarország egyetért a külső uniós határ védelmének fontosságában, és együttműködik a Frontex EU-s határ- és partvédelmi szervezet tevékenységét illetően. Az is közös meggyőződés, hogy a menekülteknek lehetőleg a hazájuk közelében kell segítséget nyújtani, és küzdeni kell a menekülésre kényszerítő okok felszámolásáért, a többi között az afrikai országok fejlődését támogató, még formálódó “Marshall-terv” révén. 

 
Merkel arról is szólt, Berlinben sajnálattal vették tudomásul, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottságának a magyarországi jogállamiságról tett legutóbbi megállapításait a magyar kormány nem a német kormány elképzeléseinek megfelelően fogadta, de ebben az ügyben is zajlanak még egyeztetések, az Európai Bizottsággal is.

Orbán Viktor a gazdasági kapcsolatokat illetően kifejtette, Magyarország munkaalapú gazdaságot épít, célja a teljes foglalkoztatottság elérése, és ehhez az együttműködése Németországgal sokat tesz hozzá. A beruházási és kereskedelmi mutatók fantasztikusak, ezért most arról beszéltek, hogy mit tudnak tenni ennek folytatásáért – magyarázta. Hozzátette: az innováció és a technológia területén szorosabb együttműködésre van szükség. Mint mondta, a visegrádi országok (V4) kereskedelmi volumene Németországgal 50 százalékkal magasabb, mint a német-francia kereskedelemé, tehát “új realitás bontakozik ki a szemünk előtt”, mert Európa növekedése szempontjából a jövő a Németország-V4 együttműködésben van.

 
Orbán Viktor közölte: szükség lenne egy közép-európai NATO-hadosztály-parancsnokságra, ezt Németország mentorálásával akarják kialakítani, és több országgal is tárgyalnak erről. A magyar hadsereg korszerűsítése érdekében pedig német cégekkel keretszerződéseket írtak alá, így folyamatos lesz az együttműködés a két ország között – mondta.

Angela Merkel kiemelte, hogy a német-magyar gazdasági együttműködés “kitűnő”, és Magyarország vonzó befektetési helyszín a német cégek számára. Hozzátette, hogy az együttműködést a digitalizáció, az alternatív gépjárműmeghajtási-technológiák és a mesterséges intelligencia területén is tovább kell erősíteni. Németország és Magyarország a protekcionista gazdaságpolitika elutasításában is egyetért – húzta alá a kancellár.