Rámutatott,az RMDSZ jövő év elején megrendezendő tisztújító kongresszusának legfontosabb feladata lesz egy olyan jövőkép kialakítása, amely a közösségépítést szolgálja. Kelemen Hunor politikai beszámolójában a jövőépítés sosem változó, az utóbbi 30 évtizedben állandónak bizonyult feltételei közé sorolta az anyanyelvű oktatásért folytatott küzdelmet és azt, hogy

a magyar közösség célkitűzéseinek érvényesítésére román vagy vegyes pártok érdemben sosem vállalkoznak.

Az RMDSZ elnöke szerint ezért a magyar érdekképviselet csakis saját erejére számíthat, és eredményt csak akkor tud elérni, ha sikerül ehhez hosszabb-rövidebb időre partnereket találnia. Kifejtette: az adott politikai helyzetben sem a kormányra lépés, sem az ellenzékbe vonulás – a magyarellenes szólamokat hangoztató “ellenzék ellenzékévé” válni – nem járható út. Az RMDSZ jelenleg a szociálliberális kormánykoalícióval kötött parlamenti együttműködés révén igyekszik a magyar közösség érdekeit érvényesíteni.

“Így sikerült előrelépést elérni a nyelvhasználatot bővítő közigazgatási kódex elfogadásában, a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraindításában, visszavonatni a román nyelvoktatásról kiadott rossz és veszélyes miniszteri rendelkezést”

– sorolta az RMDSZ elnöke.

A férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alkotmányba iktatásáról rendezett, az alacsony részvétel miatt érvénytelenül zárult népszavazásról elismerte, hogy az a magyar közösségben is éles vitákat és feszültséget gerjesztett, ahogy egyébként az SZKT-n lezajlott utólagos vita is igazolta. Az elnök úgy vélekedett: mindkét oldalról részéről elfogadhatatlan a fundamentalizmus, nem szabad emiatt szétverni a magyar közösséget, az ellenfél nem a közösségen belül van.

A küszöbönálló európai parlamenti (EP) választásokra utalva leszögezte: az RMDSZ-nek koherens jövőképet kell kialakítania Európáról is, hiszen az unió reformját csak akkor lesz képes befolyásolni, ha erős képviseletet juttat Brüsszelbe.

“A mi jövőnk egy erős, de megreformált Európa, amely képes megvédeni a kisközösségeket, a közös európai értékeket, a kultúráját, képes megvédeni a határait, és képes a globális versenyben a kisközösségekért is sikeres lenni”

– szögezte le a szövetségi elnök.

Európának meg kell újulnia, de abból nem lesz európai szolidaritás, ha az erős régi tagállamok kioktatják, fenyegetik az újakat, megpróbálják “erőszakkal civilizálni a barbár kelet-európai országokat” – jegyezte meg ironikusan Kelemen Hunor. Szerinte sok más hibája mellett az EU az őshonos kisebbségek jogaival is adós, ezért azt is el kell érni, hogy a következő EP és a következő Európai Bizottság érdemben foglalkozzon az erre vonatkozó Minority SafePack kezdeményezéssel. Sporthasonlattal élve felhívta a figyelmet: a magyar érdekképviselet akkor tud gólokat rúgni és kivédeni, ha ott van a pályán.

“Ha a pályára nem megyünk be, mások fognak bemenni. A pályán mindig lesznek játékosok, a kérdés csak az számunkra, hogy mi ott leszünk-e a pályán. Azt gondolom: nem engedhetjük meg magunknak, hogy a pálya széléről nézzük a következő évek történéseit”

– érzékeltette a szövetségi elnök az EP-választások tétjét.