Hende Csaba honvédelmi miniszter pénteken azt mondta, az Afganisztánba csapatokat küldő NATO-országok és a szervezeten kívüli szövetségesek 2015-től évi 4,1 milliárd dollárt adnak az afgán biztonsági erők működésére. Magyarország három év alatt 1,5 millió dollárral járul hozzá ehhez.
A chicagói NATO-csúcstalálkozó előtt tartott sajtótájékoztatón a miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy Afganisztán téma lesz a vasárnap és hétfőn zajló megbeszélésen is.

Az állam- és kormányfők – a NATO-tagországok mellett a hozzájáruló államok bevonásával – áttekintik a biztonsági feladatok átadásának, valamint az afgán biztonsági erők önfenntartásának kérdését, illetve szóba kerül Afganisztán és a NATO hosszú távú kapcsolata is. A konferencián megerősítik az “együtt be, együtt ki” alapelvet – tette hozzá.

A magyar szerepvállalással kapcsolatban elmondta, hogy az afganisztáni magyar jelenlét 2014-ig és valamilyen formában 2014 után is fennmarad, hogy biztosítsák az eddig elért eredmények fenntartását. A NATO a tervek szerint tartományról tartományra, járásról járásra 2014 végéig mindenhol átadja a helyi biztonsági erőknek a felelősséget. Ez a folyamat – a miniszter szerint – a vártnál is jobban halad.
Az Afganisztánban eddig elért eredményekről azt mondta, a harcok kezdetén negyvenezer lány és másfél millió fiú járt iskolába, ma összesen nyolcmillióan tanulhatnak, ezek negyven százaléka nő.

A szövetségesek működése alatt tizennyolcezer kilométernyi utat aszfaltoztak le az országban, és míg 2002-ben az állampolgároknak csak a kilenc százaléka jutott hozzá az alapvető egészségügyi ellátáshoz, addig ma mindenkinek elérhetők ezek a szolgáltatások.  Mint hozzátette: biztonsági téren is jelentős a javulás, hiszen 2012 áprilisára az afgán biztonsági erők létszáma meghaladta a háromszázharmincezret.

A chicagói, 25. NATO-csúcsértekezleten a magyar delegációt Orbán Viktor miniszterelnök vezeti, és Hende Csaba mellett jelen lesz Martonyi János külügyminiszter és Benkő Tibor vezérkari főnök is. Két fontos célja van az értekezletnek. A legfőbb “a transzatlanti kohézió és szolidaritás” megerősítése. A vezetők várhatóan megvitatják a transzatlanti egység és felelősségvállalás szempontjából fontos egyéni és kollektív képességfejlesztés kérdéseit, és konkrét döntéseket is hoznak majd ezen a téren – ismertette Hende Csaba.

Szót ejtenek majd a többnemzeti együttműködések részeként megvalósuló képességfejlesztésekről, a meglévő képességek közös hasznosításáról, vagyis az úgynevezett smart defence-ről.

A második főcél a védelmi csomag elfogadása, amely iránymutatást nyújt a 2020-ig elérendő katonai képességek tekintetében. “Hitünk szerint a tanácskozás elkötelezi magát a NATO-bővítés folytatása mellett, és megerősíti a nyitott ajtók politikáját” – mondta, hozzátéve, hogy például Montenegró felkészülése a tagságra jól halad, és Macedónia, Grúzia, illetve Bosznia integrációja is fontos Magyarország számára.