Szentté avatták Teréz anyát

Teréz anyaTeréz anya a segítő szeretet nyelvét beszélte, azt a nyelvet amelyet minden nép és minden felekezet megért. Ezt hangsúlyozta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az M1 aktuális csatornának nyilatkozva vasárnap, Teréz anya szentté avatása napján.

Erdő Péter szombaton Budapesten celebrált szentmisét a XII. kerületi Városmajori Jézus Szíve Plébánia-templomban. A mise végén megáldották Teréz anya emléktábláját, amelyet annak emlékére helyeztek el, hogy három évtizeddel ezelőtt, 1986. május 27-én az ismert rendalapító felkereste a templomot és együtt imádkozott a hívekkel.

Boldog Kalkuttai Teréz anyát, Nobel-békedíjas apácát, a Szeretet Misszionáriusai rend alapítóját a vatikáni Szent Péter téren Ferenc pápa vasárnap délelőtt avatta szentté. A szabadtéri szentmisén megjelent több állam- és kormányfő, köztük Narendra Modi indiai miniszterelnök, valamint az a férfi is, aki 2008-ban feleségének a Teréz anyához intézett imádsága hatására gyógyult meg addigi bénulásos és az orvosok által halálosnak nyilvánított betegségéből. Ez a csoda eredményezte az 1997. szeptember 5-én elhunyt albán származású Teréz anya szentté avatását. A “szegények angyalaként” is emlegetett Teréz anyát már életében sokan szentként tisztelték. Egy másik csodáért – egy bengáli asszony rákbetegségből való felgyógyulásáért – 2003. október 19-én az apácát már boldoggá avatta II. János Pál pápa.

Ennek kapcsán Erdő Péter az M1-nek vasárnap elmondta: a szenteket az egész világegyházban tisztelik. A szentté nyilvánításhoz széles körű egyetértésre van szükség, a pápa írásban minden bíboros véleményét kikéri.

A bíboros felidézte, hogy Teréz anya esetében gyorsan zajlott az eljárás, mivel már halála után hat évvel boldoggá is avatták. Ezt megelőzően viszont még azt is felvetették, hogy rögtön szentté kellene nyilvánítani. Erdő Péter szerint a Teréz anya személye körüli egyetértést és  tiszteletet már indiai temetése során, amelyet milliók követtek, köztük rengeteg nem keresztény is, “le lehetett mérni”.

II. János Pál pápa látogatása mellett Teréz anya magyarországi látogatása is kiemelkedő eseménynek számított a magyar egyházmegye szempontjából – idézte fel a bíboros, aki szerint Teréz anya, bár derűs volt, de sokszor tépelődött is, szenvedett a körülmények miatt, s hogy jól csinálja-e, amit csinál. Erdő Péter szerint Teréz anya öröksége és a rend, amit alapított napjainkban is azt közvetíti, hogy másokon segíteni “nem mechanizmus, személyes odaadást, személyes szeretet kíván”.