A tárgyalás után tartott közös nemzetközi sajtótájékoztatón Orbán Viktor megköszönte szlovák kollégájának többek között a felvidéki magyaroknak küldött üzeneteit és gesztusait, valamint a koronavírus-járvány alatt kialakított együttműködést. Szintén köszönetet mondott azért, hogy a kormányprogramot magyar nyelvre is lefordították Szlovákiában.

Azt is közölte, hogy Magyarország büszke az itt élő szlovák közösségre, amely nagyszerű teljesítmény mutat, költségvetési támogatása pedig 2010 óta a négyszeresére nőtt.

Megjegyezte, éppen a parlament előtt fekszik egy olyan törvényjavaslat, amely az olyan iskolák épületét a közösség tulajdonába adja, amelyeket magyarországi szlovákok használnak. A kormányfő fantasztikusnak nevezte a két ország közötti élénk kapcsolatrendszert, jelezte például, hogy Szlovákia Magyarország harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere.

Kérte is a szlovák miniszterelnököt, hogy küldjön minél több szlovák befektetőt Magyarországra. Ennek érdekében Magyarország  600 millió eurós hitelkeretet nyitott az Eximbanknál.

A miniszterelnök a következő hónapok történelmi jelentőségű eseményei közé sorolta az új komáromi Duna-híd átadását, a 2022-ig megépülő hat új határátkelőt – amelyből három Ipoly-híd, és amelyekkel 40-re emelkedik az átkelők száma -, továbbá azt is, hogy két ponton is összekötik a két ország villamosenergia-hálózatát és  jelentősen, mintegy háromszorosára bővítik a korábban megépített magyar-szlovák gázvezeték volumenét.

“Mindezzel egész Közép-Európa stabilitásához hozzájárul Magyarország és Szlovákia”

– jelentette ki Orbán Viktor, aki kérte szlovák kollégáját a magyar-szlovák kapcsolatok támogatására és a szlovákiai magyar közösséggel szembeni jóindulatának megőrzésére.

A koronavírus-járvány utáni EU-s helyreállítási koncepcióra vonatkozó kérdésre Orbán Viktor azt mondta, az uniós terv filozófiája messze esik a magyar életösztönöktől, mert a magyarok szerint először dolgozni kell, megkeresni a pénzt, és utáni elkölteni.

De a magyar kormány is megérti – folytatta -, hogy válság van, az európai gazdaságot újra kell indítani, és mivel nem sikerült másban megállapodni, csak egy hitelre épülő csomagban, “az életösztöneinken úrrá leszünk”, de csak akkor, ha a tartalom észszerű és igazságos, ellenkező esetben nem fog működni.

“Igazságtalan tartalomra nem lehet sikeres gazdasági akciótervet építeni, ezért ha segíteni akarnak, akkor nem lehet, hogy a szegényebbeknek kevesebbet adjanak, mint a gazdagabbaknak”

– jelentette ki a kormányfő.

Egy másik újságírói kérdésre a miniszterelnök közölte, a tárgyaláson nem hozta fel Trianon témáját, de jelezte, Budapest értékelte a szlovák miniszterelnök gesztusait, mondatait,

“meg is érintette a magyarok szívét”.

Hozzátette, azért nem hozta fel Trianon témáját, mert “lehetetlen, hogy ugyanazt gondoljuk róla”, ezért nem kell róla sokat beszélni sem, majd mindenki saját magában elrendezi, lehetőleg úgy, hogy ne akadálya a jövőbeli együttműködésnek.

“A magyarok dolga, hogy együtt éljenek egy történelmi igazságtalansággal, Trianon ugyanis Magyarországról nézve sosem fog igazságosnak látszani”

– mondta Orbán Viktor, hozzátéve: a magyaroknak  világos történelmi tudatuk van, és úgy látják, a kapcsolatokat a szomszédokkal úgy kell alakítani, hogy a száz éve történtek ne jelentsék az együttműködés akadályát.

Úgy fogalmazott, elfogadta azt a kezet, amelyet szlovák kollégája nyújtott neki, elfogadta azt a mondatát is, hogy a múlt mögöttünk van, és a jövőt kell építeni.

“A magyar felfogás szerint társakat kell keresni a jövő megnyeréséhez, Szlovákia pedig természetes, kézenfekvő, baráti társa lehet ebben Magyarországnak”

– közölte.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a magyar sajátos teremtmény, “egyedül áll a világban”, mert például szlávok, germánok, angolszászok, latinok és arabok mindig lesznek, de hogy magyar lesz-e, amelynek nyelvét nem beszéli senki és nincs kulturális rokonsága – legfeljebb valahol Közép-Ázsiában -, az a nyelvén és az erre épülő kultúráján múlik.

“A magyar népet nem a genetika konstruálja, hanem a nyelv és a kultúra”

– jelentette ki, ezért azt kérte Igor Matovictól, legyen jó miniszterelnöke a szlovákiai magyaroknak, ami azon múlik, érti-e, hogy a nyelvet és a kultúrát soha nem szabad háttérbe szorítani, mert

“az a magyar számára fontosabb, mint az élete”.

Azt is mondta, ezt nem tekinti nacionalizmusnak, “ez egy megdönthetetlen erejű nemzeti identitás”, amely abból a történelmi tényből fakad, hogy a magyar az egyetlen megmaradt, keletről nyugatra indult nép, “mi vagyunk a legnyugatibb keleti nép”, “maradványok vagyunk, egy valaha volt, hatalmas sztyeppei világ utolsó maradványai, akik bejelentkeztek a túlélésre. Ezt menedzseljük”.

“Fogadjanak el bennünket, ahogy vagyunk!”

– kérte.