Vezető német politikusok egyre többet beszélnek arról, hogy a válságot csak az uniós kötelékek erősítésével lehet leküzdeni. Angela Merkel kancellár például kifejtette, hogy a nemzeti szuverenitás újabb elemeit kell átadni Brüsszelnek, a valutauniót a költségvetési és politikai unió irányába kell elmozdítani. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter szerint pedig a tagállami kormányok fölé rendelt uniós kormányra és új német alkotmányra van szükség.

A Welt am Sonntag című vasárnapi lap megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint az elképzelésekről egyelőre nem sikerült meggyőzni a lakosság többségét, 51 százalék elutasítja az Egyesült Államokhoz hasonló államszerkezet kialakítását. Ugyanakkor az elképzelések támogatottsága is viszonylag erős, a lakosság 43 százalék üdvözölné az integráció ilyen típusú mélyítését. Ugyancsak 43 százalék szerint módosítani kellene az alaptörvényt, hogy több költségvetési, pénzügyi döntési jogosítvány kerüljön át a nemzetállami szintről uniós szintre. Az alkotmánymódosítást elutasítók aránya 52 százalék. Az Európai Unió föderalista irányú továbbfejlesztését leginkább az ellenzéki Zöldek támogatják, 55 százalékuk szorgalmazza ezt. A kormányzó konzervatív pártok (CDU/CSU), az ellenzéki szociáldemokraták (SPD) és a Baloldal szavazói körében nagyjából fele-fele arányban vannak az elképzelés támogatói és ellenzői. A legnagyobb arányban, 67 százalékkal a Német Kalózpárt szavazói utasítják el az unió megerősítését. 

Az euróválság megoldása céljából végrehajtandó reformok átvezetését az alkotmányba leginkább az SPD szavazói támogatják, köztük 56 százalékos az alaptörvény módosítását sürgetők aránya. A konzervatív szavazók 61 százaléka szerint nincs szükség alkotmánymódosításra. A legnagyobb arányban – 71, illetve 70 százalékos többségben – a kalózok és a Baloldal utasítja el az alkotmánymódosítást.