A csatlakozási tárgyalások megkezdésének reményében a nyugat-balkáni ország megbékélt Görögországgal, és a nevét is Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatta, így a brüsszeli döntést a kormány csalódásként élte meg.
2017-ben a Zaev vezetésével dolgozó szociáldemokraták legfontosabb kampányígérete az ország euroatlanti integrációjának felgyorsítása volt.
Zoran Zaev az ország lakosaihoz intézett televíziós beszédében úgy fogalmazott: előrehozott választásokat javasol, hogy állampolgárok eldönthessék, milyen irányban haladjon a továbbiakban az ország. Az észak-macedón kormányfő hatalmas történelmi hibának nevezte az uniós döntést, amely szerint – főként Franciaország ellenkezése miatt – ismét elhalasztották a csatlakozási tárgyalások megkezdését Albániával és Észak-Macedóniával.
“Az EU nem tartotta be az ígéretét. (.) Minden kötelezettségnek eleget tettünk, eredményeket mutattunk fel, reformokat hajtottunk végre, rendeztük a vitás kérdéseket a szomszédainkkal”
– fogalmazott.
“Csalódott és dühös vagyok, és tudom, hogy a népem is így érez”
– hangoztatta Zoran Zaev.
Kiemelte, hogy vasárnap találkozik az államfővel és a többi politikai párt vezetőjével, hogy a következő lépésekről tárgyaljanak. E találkozón hivatalosan javasolni fogja a választások kiírását.
Reményének adott hangot, hogy a választások kiírása esetén az állampolgárok helyesen fognak dönteni, és az ország nem tér le az uniós útról.
A NATO-csatlakozási tárgyalások azonban nem rekedtek meg, a 29 NATO-tagország közül 20 már ratifikálta a csatlakozásról szóló dokumentumot, így a jövő évben Észak-Macedónia már teljes jogú NATO-taggá válhat.