Az újság szerint az amúgy szívélyes spanyol-brit viszonyban Gibraltár az egyetlen “tüske”. Azonban most “világos lehetőség” kínálkozik arra, hogy véget érjen ez az “anakronisztikus helyzet” – állapította meg az El Mundo, utalva VI. Fülöp spanyol királynak tavaly az ENSZ-ben tett kijelentésére, miszerint ideje véget vetni a Spanyolország déli csücskén húzódó brit felségterület “gyarmati anakronizmusának”.

A lap méltatta, hogy a Londonban hivatalos állami látogatáson tartózkodó VI. Fülöp szerdán a brit parlamentben mondott beszédében “köntörfalazás nélkül” hozta szóba Gibraltár kérdését, ahogy azt 31 évvel ezelőtt apja, I. János Károly király is tette. (Spanyol uralkodó azóta nem járt hivatalos látogatáson a szigetországban.)

VI. Fülöp beszédében felidézte a két ország “gazdag és gyümölcsöző” közös történelmét, és hogy a múltban már leküzdöttek “eltávolodást, rivalizálást, szembenállás” a spanyol és brit kormányok, valamint a két ország társadalmának munkája, elszántsága révén.

A spanyol uralkodó bízik abban, hogy az ellenétek leküzdésére irányuló elszántság “megduplázódik” Gibraltár-ügyében, és a kormányok közötti párbeszéd mindenki számára megfelelő előrelépést hoz.

A királyi látogatás alkalmából az El País című napilap csütörtökön közölte Theresa May brit miniszterelnök írását, amelyben a politikus méltatta a két ország “szoros barátságát”, de nem ejtett szót Gibraltár ügyéről.

Spanyolország már az EU-tagságról rendezett tavalyi brit népszavazás előtt felvetette, hogy ha Nagy-Britannia távozik az unióból, Gibraltár kerüljön közös brit-spanyol fennhatóság alá, mert a terület így a kilépést követően is megtarthatná hozzáférését a belső uniós piachoz. Ezt azonban a britek kezdettől fogva elutasítják.

A 6,5 négyzetkilométeres Gibraltárról Spanyolország 1713-ban, a spanyol örökösödési háborút lezáró Utrechti Szerződésben mondott le London javára.