A NATO-nak az afganisztáni kivonulás után is készen kell állnia a jövő válsághelyzeteinek kezelésére - mondta Alexander Vershbow, az észak-atlanti szervezet főtitkár-helyettese az MTI-nek szerdán adott interjújában.
A főtitkár-helyettes csütörtökön előadást tart a XVII. Nemzetközi NATO-konferencián az Országházban, és ebből az alkalomból nyilatkozott az MTI-nek. Alexander Vershbow hangsúlyozta, nagyon időszerű a tanácskozás megtartása, hiszen a következő, jövő évi NATO-csúcs előtt lehetőséget nyújt arra, hogy megvitassák a szövetség céljait, amelyeket a NATO 2014 után, az afganisztáni misszió befejezését követően tűzhet ki maga elé. Akkortól várhatóan a jelenleginél nagyobb hangsúlyt helyeznek a képességek bővítésére, a gyakorlatozásra. Úgy vélte, a jövőben valószínűleg nagyobb figyelem jut a NATO-tagállamokkal szomszédos térségek, a Közel-Kelet és Észak-Afrika biztonsági helyzetének javítására is. A főtitkár-helyettes beszélt arról is, hogy a gazdasági válság miatt a szövetség tagállamai hajlamosak visszafogni a védelmi kiadásaikat. Ugyan a válságból való kilábalás jelei már mutatkoznak, még sok kihívással kell szembenézniük az országoknak – tette hozzá. Mint mondta, ebben a helyzetben új megoldásokat kell találni a védelmi képességek biztosítására, és erre jó példa a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) együttműködése a védelmi képességek javítására és a költségek csökkentésére. Az afganisztáni szerepvállalás végeztével megmaradó forrásokat is a védelmi képességek javítására kell fordítani – jegyezte meg. Alexander Vershbow hangsúlyozta, hogy Magyarország fontos szerepet vállal a NATO afganisztáni missziójában, segít talpra állni az országnak a gazdasági és társadalmi kihívások közepette és hozzájárul a helyi védelmi erők kiképzéséhez is, amely feladat 2014 után még nagyobb figyelmet kap. Budapesti tárgyalásain Magyarország 2014 utáni afganisztáni szerepvállalásáról is szó lesz – mondta. Azt is megemlítette, hogy Magyarország a Nyugat-Balkánon, Koszovóban is sokat tesz a biztonságért. A Nyugat-Balkán még értékelése szerint “befejezetlen ügy”, és Magyarország segíthet a régió országainak, hogy közelebb kerülhessenek a NATO-hoz, illetve az EU-hoz. Úgy vélte, Magyarország komolyan kiveszi részét a nemzetközi együttműködésből, de aggodalomra ad okot a védelmi kiadások csökkentése, a források az ország GDP-jének egy százalékát sem érik el. A főtitkár-helyettes ezért azt várja budapesti megbeszéléseitől, hogy megismerheti Magyarország elképzeléseit arról, miként lehet a védelmi kiadásokat ismét növelni, hogy ezáltal biztosíthassák a NATO erejének megőrzését. Alexander Vershbow hangsúlyozta, a NATO-t nemcsak a védelmi képességei, hanem a közösen vallott értékek is összetartják, hiszen demokratikus államok szövetsége. Mint mondta, bízik benne, hogy ezt Magyarország is szem előtt tartja, mivel a szervezet éppen a demokratikus intézmények kiépítésében, megerősítésében segít több országnak, abban a feladatban, amelyet Magyarország is végrehajtott a rendszerváltoztatáskor. A NATO főtitkár-helyettese elmondta, hogy meglátása szerint a lehallgatási botránynak nincs közvetlen hatása a szövetség tagállamainak együttműködésére. A titkosszolgálatok eddig is fontos munkát végeztek a terroristatámadások megelőzéséért, és remélhetőleg az országok ennek figyelembevételével alkotnak véleményt az ügyben – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy az országok közötti információcsere rendkívül fontos a terrorfenyegetettség visszaszorításához.