Tűsarkúval vagy anélkül?

Tűsarkúval vagy anélkül?

tűsarkú

Vannak azonban olyan napok, amikor nincs kedvem ahhoz, hogy rám mosolyogjanak, vagy, hogy előre engedjenek a kisboltban, ezeken a napokon tornacipőt húzok, és abban slattyogok végig a városon. A lapos és kényelmes cipőben átalakulhatok, mert a pasik észre se vesznek, mintha köddé váltam volna, mintha ott se lennék. Persze tudom, a férfiak vizuális típusok és akkor még finoman fogalmaztam. A változást betudom a tíz centis sarkaknak, hiszen köztudott, hogy a nő a tartása, feneke, vádlija és egész járása megváltozik, csupán pár centivel a föld felé kerülve, arról nem is beszélve, hogy sokkal hosszabbnak tűnnek lábaink is a magas sarkú csodákban.

lapostalpú

Magas sarkú történelem

A magas sarok nem a mai kor találmánya, bár tény, hogy a modern technika nagyban megkönnyítette, fellendítette és átalakította a magas sarkú cipők világát. Az ókori Egyiptomban is találtak már sírokban és templomokban olyan  falfestményeket, amelyeken magas sarkú lábbeliket viselnek az emberek, majd az 1500-as évek környékén fejlesztették ki a cipőkre az emelt sarkakat, de akkor még csak funkcionális okokból, ugyanis lovaglás közben a sarok segített tartani a lábat a kengyelben.  A magas sarkú hivatalosan 1533-ban jelent meg először, amikor Medici Katalin egy Firenzében készíttetett magas sarkúban ment hozzá II. Henrikhez.

A XVI. századtól kezdve egészen a XIX. századig magas sarkakat férfiak és nők egyaránt viseltek, az 1600-as évek második felében egy bizonyos Nicholas Lestage nevű cipész például ilyen lábbelit készített XIV. Lajos számára. A XVIII. században szintén divatosak voltak mindkét nemnél, de a francia forradalom végül ezeket is elsöpörte. A forradalmi nép ugyanis olyannyira szakítani akart a nemesi réteggel, hogy még a hagyományaival és az öltözködésével is leszámolt, úgyhogy a sarkaknak menniük kellett. 1950 –ben  a fiatal lányok körében hódítani kezdtek a törpesarkú cipők. Ezek sarokmagassága körülbelül három és öt centiméter, de ezt pont manapság nem is nagyon kell ecsetelni. Az igazi tűsarkú cipő megjelenéséig sokat kellett várni, a technológia csak bőven a XX. században tette lehetővé magas és nagyon keskeny sarkak gyártását.

Mégis milyen cipőt vegyünk?

A cipőboltban sokfélét ki kell próbálni, hogy rátaláljunk az igazira. Érdemes akár hosszú percekig is járkálni benne, hogy megtudjuk nyom-e, kényelmetlen-e, vagy a pántok nem szorítanak-e. A talpbetétek kényelmesebbé tehetik a természetellenes lábtartást, persze az a legjobb, ha már alapból puhább a talpa. A sarok magasságával is vigyázni kell. Egy magas sarok, ha a talpa nem vastagabb, nagyon nagy szögű esést ad, ami nem éppen kényelmes, és huzamosabb idő után teljesen tönkreteszi a lábunkat. Édesanyám példának okául mindig is a tűsarkú cipőket részesítette előnyben, aminek a mára kialakult bog lett az eredménye.

Egy cipőt viselni is tudni kell

De hiába szexi az a magas sarok, ha még megállni sem tudunk benne. Fontos, hogy a lábbeli a lehetőségekhez mérten kényelmes legyen, és könnyedén tudjunk benne közlekedni, iskolába vagy a munkahelyre. A kecses és könnyed járás nem biztos, hogy elsőre sikerül, de nem szabad feladni, minden csupán gyakorolás kérdése. A gyakorlás során ügyeljünk a kihúzott testtartásra, ahogy a nagymamám mindig tanította: hasat be, mellet ki!

De a fokozatosság is nagyon fontos az ilyen cipők esetében. Ha eddig főleg lapos talpú cipőt viselt, és csak nemrég szerezte be első magas sarkúját, először ne egy hosszú munkanapon vegye fel, kezdje egy-két órával, és lassan szoktassa a lábát hozzá. Ha a számtalan gyakorlati óra után még mindig kényelmetlen a lábának, akkor jobb ha a szintén csinos balerina cipők mellett, amit én kifejezetten imádok,  vagy a még mindig kényelmes törpesarkú cipők mellett teszi a voksát.

tűsarkú

Viszont, ha mégis kitart kedvenc tűsarkúja mellett, próbáljon magánál hordani olykor egy pár kényelmesebb darabot is. A fájó lábaknak ugyanis mindig jól jön a cipőváltás. És valljuk be, az a pasi, aki nem vesz észre minket egy lapos talpúban, az csak nyugodtan sétáljon is tovább.