Karas Monika hangsúlyozta, törvényi előírás a televíziók számára, hogy évről évre növeljék a felirattal vagy jelnyelvi tolmács segítségével a halláskárosultak számára is követhető műsorok időtartamát. Jövőre nemcsak a reggel hat és éjfél közötti időszakra, hanem a műsoridő teljes egészére vonatkozik az akadálymentesítés, a politikai és hírműsoroknak pedig már most is akadálymenteseknek kell lenniük. Jövőre a filmek, a játékok valamint a közszolgálati műsorokat kell közzétenni akadálymentesített verzióban is 0-24 órában – mondta.

A hatóság elnöke beszámolt arról is, hogy az NMHH 2011 óta a Sinosszal együtt ellenőrzi: a tévétársaságok eleget tesznek-e a kötelezettségüknek, de vizsgálják a többi közt a feliratok minőségét is.

Kósa Ádám, a Sinosz elnöke arra mutatott rá, hogy a műsorok feliratozása nemcsak a siketeknek fontos, hanem a többi közt a magyarul tanulóknak vagy a nagycsaládosoknak is. A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője tudatta, komoly érdekvédelmi munka eredménye a többi közt az, hogy a műsorok akadálymentesítése a tévék számára már kötelezettség, vagyis nem pályázati források biztosításával ösztönözhetők annak biztosítására. A szakmai napon Lidia Best Smolarek, a Hallássérültek Európai Szövetségének elnökhelyettese a szervezetük céljának nevezte, hogy 2020-ra a műsorok teljes egészében hozzáférhetők legyenek a siketek és nagyothallók számára, de dolgoznak azon is, hogy a színházi előadásokat, a mozifilmeket vagy a DVD-ket is feliratozzák – mondta.

Megerősítette, a siketek körénél nagyobb igény mutatkozik a feliratozásra, a 17 milliós Hollandiában például, ahol 1,6 millió halláskárosult él, 5,4 millióan használják a feliratozást. Hangsúlyozta, egész Európában erősíteni kell az akadálymentesítés törvényi hátterét, pontos szabályokat kell alkotni, és figyelni kell arra is, hogy felhasználóbarát feliratokat használjanak a televíziók.