Majoros Judit, a Zempléni Múzeum igazgatója az MTI megkeresésére elmondta, hogy a programsorozat két fontos dátum köré szerveződik. Az egyik június 8., ekkor nyílik meg a múzeum Édes évek – A szerencsi csokoládégyártás 100 éve című kiállítása, amely a szerencsi kakaó- és csokoládégyártás történetének legfontosabb eseményeit és állomásait mutatja be. A tárlatot egy tudományos kutatás és egy gyűjtőmozgalom előzte meg, így rengeteg régi fotóval, dokumentummal és tárggyal gazdagodott a gyűjtemény.

A kutatás másik hozadéka egy albumszerű centenáriumi kötet, amely a “Szerencsi” – A kakaó- és csokoládégyártás története Szerencsen címet viseli.

A kiadvány szintén június 8-án jelenik meg és amellett, hogy leírja a csokigyártás száz évének történetét, fotókon keresztül is betekintést enged a gyártás kulisszái mögé.

A kiállítás megnyitójára a múzeum egy macskanyelves képes levelezőlapot is tervez kiadni, első napi bélyegzéssel. Ez egy úgynevezett “Carte maximum” lesz, hiszen ugyanaz a kép lesz a levelezőlapon, mint a bélyegen. Mint Majoros Judit kiemelte, rendkívül hálásak a Magyar Géniusz Programnak, hiszen támogatásuk nagy segítség a programok megvalósításában.

A másik fontos dátum augusztus 26-27., ugyanis ekkor rendezik meg Szerencsen az Artúr Napok Fesztivált, amelyre idén is készül csokoládészobor, és ahol minden a csokoládéról és a szórakozásról fog szólni. A rendezvény ideje alatt a Szerencsi Bonbon Kft., amely termékein a százéves évfordulóra megemlékező logót tüntet majd fel, megnyitja kapuit a látogatók előtt, betekintést engedve a csokoládégyártás folyamataiba.

Emellett a Magyar Postával együttműködve egy emlékbélyeget is kiadnak, amelynek hátoldala a tervek szerint csokoládéízű lesz.

A múzeumigazgató azt is elmondta, hogy a centenáriumi programokból a Nestlé is kiveszi a részét, hiszen az Artúr Napok alatt ők is megtartják saját ünnepségüket, emellett megújul a szerencsi gyárhoz tartozó diósgyőri gyáregység épülete, a folyosókon fotókon keresztül emlékeznek a gyár múltjára és annak udvarán egy külső kiállítással is készülnek.

A szerencsi önkormányzat által MTI-hez eljuttatott gyártörténet szerint a szerencsi csokoládé története 1923-ig nyúlik vissza, hiszen ekkor kezdődött el a csokoládégyártás a helyi cukorgyár szomszédságában. Az első években a termelés ugrásszerűen fejlődött, keresett és világszerte elismert lett a szerencsi csokoládé. A második világháború előtt a szerencsi volt az ország legnagyobb csokoládégyára, amelyet 1948-ban államosítottak és Szerencsi

Csokoládégyár néven működött 1963-ig. 1963 januárjának első napján a hazai hat csokoládégyár, Magyar Édesipari Országos Vállalat címen egyesült, amelyben a szerencsi az ötös számú gyáregység lett.

Később a gyár egy nagy felújításon esett át, majd 1980 és 1985 között Szerencsi Édesipari Vállalat néven közösen üzemelő egység jött létre a cukorgyárral a diósgyőri üzemmel karöltve, ám a cukorgyár 1984 augusztusában kivált.

A csokoládégyár értékesítése az első privatizációk egyike volt,  az 1991-ben megalakult Intercsokoládé Kft.-ben a Nestlé 97 százalékos részesedést szerzett, majd kizárólagos tulajdonossá vált Nestlé Hungária Kft. néven. Ekkor az összterméknek csak a felét tették ki az édesipari termékek, a többit a kávé, kakaó, levespor adta.

Kezdetben Szerencsen volt Közép-Európában a Nesquik kakaópor előállításának és a Nescafé csomagolásának és forgalmazásának központja, innen történt a külföldi partnerek kiszolgálása.

1996-ban egy új édesipari vállalkozás kezdte meg a működését Szerencsen, a 3000 m2-en létesített Bonbon Kft. Az üzem által előállított termékskála változatos, többek között csokoládéból készült finomdesszerteket, cukor- és csokoládédrazsékat, likőrös drazsékat és táblás árukat gyártanak. A Nestlé 2018-ban a Szerencsi Bonbon Kft.-nek adományozta a Szerencsi védjegy édességtermékeken történő használatának jogát, így Takács István cége vált a Szerencsi Csokoládé gyártásának örökösévé, amely 2015 óta a “Kiemelkedő Nemzeti Érték” címet viseli.